de csak azért mert álmos.amúgy frászt kaptam volna.
néha borzasztóan az agyamra bírnak menni általam szeretett emberek és nagyon nagyon nehéz nem elküldeni őket a jó fenébe.
tegnap becsatlakoztam törzshelyen ismerős lány társaságába míg vártam többiekre.ismerős lány vinnyogós és alapvetően rövid ideig tolerálható,de most egészen kellemes volt őt meg a barinőit hallgatni.nem,nem mentem át tündibündibe,ők ilyenek.barinők.
fél órán keresztül el voltam azzal foglalva hogy hogy lehet ekkora körmökkel bármit is csinálni és hogy hogy kell a mintákat értelmezni a körmökön,aztán be lettem véve a beszélgetésbe.téma természetesen a pasik.
az egyiknek egy hónapja alakulgat valami,de ma egy egész világ dőlt benne össze,mert a kiszemelt embör nem reagált rá úgy ahogy kellett volna.meccsen voltak,meccs miatt mentek a csajok is,de a fiúk miatt öltöztek ki.jóhogy:)
mindig benne van ez is.és hát a csini ruha nem lett értékelve.
másik lányzónak is van kiszemeltje természetesen,doki lesz belőle,jó fogás hogy úgy mondjam.mármint ők mondták,hogy okos,gazdag(lesz) és még jól is néz ki.csak kissé nem veszi a lapot.erre lányzó mondta,hogy már előre mondogatja magában,hogy van önbizalma.a héten találkoznak,addigra kell az az önbizalom.
folyton arról beszéltek hogy ki mit miért vonz be.főleg a nem kívánt dolgok miértjét próbálták megtalálni.közben megjött barátnőm.ment az örömködés,végre téma amihez hozzá lehet szólni.kérdeztem hogy ezek szerint olvasták a titok című könyvet,ment az erős bólogatás,meg hogy az a bibliájuk.barátnő felnevetett hogy de jó mert akkor itt mindenki olvasta a könyvet.mondtam hogy nem,én nem.na erre 4 en akartak "megtéríteni".
én meg köszöntem szépen nem kértem belőle,elmagyaráztam hogy ismerem a lényeget,csak más könyvből,ami kicsit jobban kifejti a témát.ajánlom figyelmükbe.ők meg olyan kis aranyosan bután néztek rám.pillogtak hogy milyen könyv ez,majd felírták.banyek mindegyik felírta kis virágos,rózsaszín noteszkákba a könyv címét,íróját.
egészen kellemesen elcsacsogtunk.pontosabban csacsogtak én meg hallgattam,néha hozzá is szóltam valamit.
aztán barátnő hozta a formáját.
hölgyek pizzát ettek,közben barátnő meg jó hangosat böfögött.a seritaltól van ilyen ugyebár,de egyrészt nem otthon van hogy akkorát böfögjön,amibe beleremeg a ház,meg még ha olyan társaságban vagyunk,akkor még el is nézik ezt neki,de itt,így...meg hát ettek könyörgöm.ő meg odaböfög az orruk alá.nem gyengén szégyeltem magam.én.
ő nem.csak vigyorgott idétlenül és magyarázott valamit,nem tudom mit,mert csak néztem és azon gondolkodtam hogy neki jó.mert nem veszi észre magát.nem zavarja.adja önmagát és kész.és boldog.és szeretik.és még a hölgyikék sem akadtak ezen fenn,összemosolyogtak és csacsogtak meg ettek tovább.
csak én ültem ott úgy,hogy most akkor inkább megyek mielőtt olyat mondok amit nem kéne.
belejátszik az is gondolom hogy múlt héten is volt egy érdekes húzása irányomba és Zombi irányába is.konkrétan elmászott sörözni és jóformán mi ketten csináltuk meg a beadandó dolgozatát,ami valami kriminális volt eredetileg.
menjen sörözni nyugodtan.csak akkor ha ennyire szarik mindenre akkor szarjon már a dolgozatra is rendesen.ne velünk csináltassa meg.mi meg voltunk olyan hülyék hogy segítettünk.és megint itt a kérdés hogy ebben a szituban is kinek jó?nekünk,akik nem akarjuk hogy ezen taknyoljon el,vagy neki aki szarik rá és jól érzi magát.
hogy lehet ennyire....ennyire másként látni a világot?
és már inkább nem is szólok semmiért.legutóbb még én lettem elküldve a fenébe hogy ne figyelmeztessem,tudja hogy tanulnia kell.jó.akkor tanuljál a kocsmában.nem szólok többet.
de ha én nem szólok,akkor vajon ki fog?vagy már megint csak én lihegem túl és én viszem túlzásba az aggódást és tennem kéne az egészre magasról...
hagynom kéne mindenkit a picsába,csinálja amit akar,úgy ahogy akarja.mert mindenki tapasztal,épp azt amire szüksége van.te is,én is mindenki.épp ebben a pillanatban is az történik aminek történnie kell.de..
de ha nem teszek semmit,és itt nem csak róla van szó,hanem egyátalán bárkiről,mindenkiről,ha nem szólok,nem teszek valamit akkor saját magamat hazuttolom meg.akkor nincs értelmem.mi értelme van látni ha nem mondhatod el senkinek a látottakat.maradjak magamnak és örömködjek ha én látom?
és miért agyalok én ilyeneken?miért nem az foglalkoztat hogy milyen színű legyen a körmöm?
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.