nap túlélve.hála KVnak.aki életét adta a jó ügy érdekében.megsirattam.
és eléggé kétségbe estem hogy mi lesz most velem nélküle.fránya önzőség.neki már biztos jó én meg itt sajnáltatom magamat.galád vagyok.
ha már függőség,akkor én keményen kv függő vagyok.ha nincs kv,van hiszti.nagy.és romba dől a világ,ami megmarad belőle véletlenül azt én tördelem porrá dühömben.
de ha van kv akkor a megszokott szertartással indul a nap és az jó.mindenkinek.
meg az együtt kvzások is milyen jól tudnak lenni.
pl telken,barátokkal mikor fent voltunk.az egész délelött elment a kvzással.az első adag után képesek voltunk már beszélni.aztán lefőtt a második adag,akkor már képesek voltunk értelmesen beszélni.aztán a harmadikat csak az íze kedvéért.:)
amúgy jó volt az is hogy mindenki kvmániás volt.én meg az elvileges házigizda,de simán működött az a rendszer,hogy az első felkelő emberke főz kvt.és nem volt rinya.kv illatra kelt mindenki(az aranylelő emberen kívül,bár ha jól sejtem ő is a főzés alatt éledezett).
meg még anno munka után felugrottak a srácok egy kvra.akkor egyedül laktam épp.pontban negyed7re lefőztem a kvt és megjelent a nép.vagy csak egy arc.de jöttek mindig,volt hogy reggel is:)
jujj....meg a táborokban(ilyen ifjúságsegítő okosság,fejlesztgettük magunkat,hogy hogyan segítsük a jónépet mégjobban,általában 3igen mozgalmas nap volt,igen szép környezetben,nagy berugással a végin,tábortűz,és gityó mellett).
ott meg az volt a szokás(jó szokás,megmaradt azóta is)hogy az első kv elött csak jobbreggelt kívántunk egymásnak(ez általában még pizsiben történt,majd kitörölgetve a csipát szemünkből igen nagyokat bírtunk röhögni egyik másik emberke pizsijén.egyik évben kimondottan vicces pizsit vitt mindenki.már akinek volt.én rózsaszín kimackósban virítottam,de az überelhetetlen a kisrepülős-nagypapi pizsi volt egyik barátomon),na ezek meg a második kv után lehetett jóreggelt is kívánni.ja igen.és csak szép nyugodt hangon lehetett ám csak azt a jobbreggelt közölni,nem ám vidáman,vinnyogva,mint ahogy egyik pajtásunk eljátszotta egyszer.közeli barátságot kötött egy bakanccsal.szörnyű hogy ezek csak úgy repkednek hajnaltájt...
uhh...most jutott eszembe,az a szentendrén kapható csoda....jegeskávé,de nem ám csak úgy simán.marcipán van a kehely alján(aztat jól fel kell kavarni),tetején meg fagyiii(mi más)meg tejszín,meg csokiöntet.jajj....
ez az.elviszem barátnőt oda,csajos pletyizni meg koffein túladagolást kapni.az jót fog tenni nekünk.érzem:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.