van vmi vicc arról hogy miért mindig nők hívnak szerelőt,mert ők belátják ha vmit nem tudnak megcsinálni.na én ilyen szempontból férfias vagyok.de lassan feladom.eldugult lefolyó a problémám tárgya épp.nem,még nem adtam fel teljesen.viszont lassan dühödt leszek.és ha este 10ig tart,akkor addig tart,de csakazértis megcsinálom.amúgy is ha bedühödök megállíthatatlan leszek.meg lassan előveszem azt a módszert,miszerint elképzelem azt a kis szemétláda gócpontot,aztán elképzelem ahogy szépen lassan leválnak róla a darabok és ismét folyni fog a víz szépen lefele,ahogy azt neki köll.
nem szeretek szerelőt hívni.a tv szerelő más tészta.ahhoz nem értek.meg az ismerős szerelőbácsi jó arc.jókat lehet vele dumálni.bármiről.
de vízvezetékszerelőbácsit nem ismerek és asszem nem is akarok.
még jó hogy ma semmit se nem akartam csinálni:)
legalább csatateret csináltam a konyhából.mert hogy ott nem folyik le a víz.tehát mosogatni is nehézkes.és nem szeressük a sok mosatlan cuccost ugyebár...
megyek folytatom a harcot.kard helyett pumpával és egyéb hasznos kütyükkel indítok újabb támadást.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.