eltűnt egy bejegyzésem.jajj nahát de mókás.annyira nem is.de nem is volt oly érdekfeszítő.no ez sem lesz annyira az.
vannak lerázhatatlan emberek.akik basztatják az embert telefonon vizsga közben,és ha ki lesznek nyomva,újrahívnak és ha akkor is kinyomod,elküld a francba smsben.és mivel alapvetően ő tesz szivességet,ezért nem lehet ám csak úgy elküldeni viszont a francba,hanem mosolyt kell erőltetni és kedves hangnemben üzit írni,hogy bocsika,épp nem értem rá és tán azé nyomtalak ki(bazeee,hogy mér nem bírod az ilyet felfogni.hogy nem véletlenül teszem le az a k#### telefont,mert NEM ALKALMAS!).
aztán amikor átjön akkor is kedvesen mosolyog az ember és mégegyszer elnézést kér,és még ahhoz is jópofát vág,amikor lefitymáló tekintettel megjegyzi hogy baze te még sulizó'(igen baze,nem szándékozom ugyanis pékségben dolgozni mint te,bár bizonyára jó meg minden,de tán vmi értelmesebbre vágyom,meg kihívásokra,meg olyanra ami érdekel is.baze.én kérek elnézést.)
de jófej voltam.már amennyire jófejség abszolute a másik ember arcába hazudni.és jól leplezni azt ami bennem van.köszönet a színjátszókörnek.amúgy igen hasznos.mármint megtanulni nem kimutatni azt ha legszívesebben egy kanál vízbe belefolytanád,de elötte még ledugnád a torkán a hülye csilivili,telefonját,ami csak 5x szólalt meg az alatt a 20perc alatt,míg engem méltóztatott boldogítani.
no sebaj,elment.én meg lenyugszom.és nem idegesítem magam feleslegesen.inkább festek hajat.az megnyugtat.aztán vár a forrófürdő.meg az agybajokról szóló fasza könyvem.tán rájövök mi bajom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.