nagymami ismét alkot

2008.05.14. 12:32

megint elesett.tegnap.a saját lábába.gondolom.
majd ült a földön és nem volt hajlandó megmozdulni.arra se volt hajlandó válaszolni hogy mi fáj,mit ütött meg meg egyátalán mi van.
fél óra után kiderült hogy a válla.
könyörögtem hogy álljon fel,segítek,de nélküle nem megy,nem tudom egyedül felhúzni.
hagyjam békén,hagyjam meghalni.
aha,éppenséggel nem vagy a halálodon úgyhogy kelljé fel.
nem,nem,hagyjam ott.
jah,a földön ülni jó valóban.
aztán kibuktam.
senki nem bírt haza gyünni segíteni nekem.
ő meg nem akart megmozdulni.
hát elküldtem mindenkit a picsába.
rendesen.
őt is.
a seggét is kinyaljuk és rinyál folyton.jó ám azt hallgatni hogy folyton azt mondja dögöljek már meg(mármint ő).elhiszem hogy szar meg mittudomén,de arra nem gondol,hogy nekünk is.
mondtam neki hogy önző és ha tetszik akkor maradjon a földön.onnan nem esik lejjebb.
lehet tán kegyetlennek tűnök és bizonyára az vagyok,de ő meg általában hisztizik és ez az egyetlen ami ilyenkor hatással van rá.
ott hagytam egyedül.csak 10percig.
lenyugodott.
fel is bírt(unk) kelni.könyökét beverte,csúnya seb.azt lekezeltem.néztem a vállát,áttapogattam,kérdeztem ez fáj-e.igen,de nem vészes.jó.fájdalomcsillapító,pohár víz,feküdjél le.úgy volt hogy ancim jön haza amint tud és bevisszük kórházba,biztos ami biztos röntgenezzék meg.nagyon könnyen törnek már a csontjai.
aztán anci mégse bírt elszabadulni,este hulla fáradtan ért haza,addigra már én is kipurcantam,egyrészt nagymami körül ugráltam,másrészt a papírjait kerestem(olyan szépen el bírja ám rakni atombiztos helyekre...),meg gyorsba kitakarítottam,hátha orvost hívunk kifele.persze estére túl sok baja nem volt már.legalábbis elöttem nem.úgyhogy nem vittük végül sehova.
mára szépen bekékült a karja,nyaílván csúnyán megütötte.de most nem hajlandó menni se...hirtelen a lába is baromira fáj ám.totálisan elhagyta magát.ül az ágy szélén és nem hajlandó megmozdulni.megint.érdekes amúgy hogy anci elött mindig rosszabbul van ám...
itt van velünk szembe a kórház,csak egy zebrán kéne által mászni,de ugyebár a tésasszony nem hajlandó mozogni.kerekeskocsi nyista.mentőt ilyenkor már nem lehet igénybe venni,csak ha azt mondjuk hogy reggel törént.de ott égtelenkedik az a szép kék folt...mentősök meg nem hülyék.amúgy nem hinném hogy tört volna bármi is...rázná a hideg,mármint rázta volna,meg visított volna a fájdalomtól,jó szokásához híven.de semmi ilyesmi nem történt.viszont nem tudunk vele mit kezdeni.én utsó vizsgák elött állok épp,tanulnom kéne ezerrel,épp nem teszem ugyebár,mert pisilni sem bír egyedül.anci is vizsgáztatás elött..kénytelen volt lemondani a mai napot,amit jól meg is fog szívni a késöbbiekben.szóval épp üdü és bódottá uralkodik itthon,meg az a nagy és szívtelen elhatározás,hogy beszélünk a kezelőorvosával és pár napra beutaltatjuk kórházba.az utat odáig meg kénytelenek lesznünk taxival megoldani,ugyanis másra most épp nem számíthatunk.báty meg kocsi épp Grazban,apám tesz az egészre magasról,nem is vártunk mást.
de miért mindig akkor történik ez amikor nagyon nem kéne?
legutóbb félévzárás elött taknyolt.abból is voltak problemáink.mind idegi,mind munkahelyi or iskolai...
tudom önző barom vagyok,hogy így fogom fel...mint problémát...de állunk felette ketten és nem tudunk vele mit kezdeni.egyszerűen nem lehet..nem hagyja...és az egész azért történt,mert elhagyja magát.gyógytornász jár ki hozzá,csak akkor mozog.kéne gyakorolni ugyebár.ha rászólok keményen akkor csinálja,nagy szenvedő arccal,hogy hú de fárasztó.valóban.az.de ha nem csinálja akkor nem bír menni...és lőn.hát ezért kellett volna...sebaj,van még egy újabb ok,amiért nem kell mozogni.mi meg dobjunk el mindent és ugrájunk körülötte.csak az a baj,hogy ezt tulképp már fel se fogja.el se lehet magyarázni neki.
hát én ezt nem akarom majd megélni.ennek így semmi értelme.

A bejegyzés trackback címe:

https://pokbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr36468202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Doris 2008.05.14. 15:41:30

Szerintem ő sem így tervezte. Nekem apósomék ilyenek.
Vannak. És várják a halált, miközben félnek tőle.
Addig jó élni, amíg jól érezzük magunkat itt. Vagy ha nem is jó, de legalább értelme van.

pokbibi · http://pokbibi.blog.hu 2008.05.14. 21:31:45

tudom én hogy nem így tervezte...persze.meg nem is okolom Őt magát.csak azért vagyok mérges rá,mert nem hagyja hogy segítsek.
szép menet volt ám a kórházasdi,most értünk haza,4re mentünk.egészségügy.no comment.1orvos,meg 2nővér,meg egy gipszelő volt asszem 17betegre.volt némi túlórájuk...máma.
hú hát...hogy is mondjam...senkinek nem kívánom ezt.
egyenlőre szóhoz sem jutok..amiket ott tapasztaltam.
viszont megerősítést kaptam abban,hogy jól "bánok"nagymamival,és igenis néha keményen kell az ő érdekében.
vártunk már 2órája amikor elkezdett üvölteni.hogy neki fáj.meg hogy öreg.meg egyébként is.én meg jól elmagyaráztam neki,hogy ennek semmi értelme,mert itt mindenkinek fáj és éppenséggel vannak itt nála öregebbek is és nézze meg milyen jól viselik.és tessék erőt venni magán és befejezni a hisztit.befejezte.orvos megkérdezte hogy nem akarok-e áplónak or pszichomókusnak menni majd...
megint a pszichológia...pszichológia és rendőrtiszti között van épp nálam vacilálás...egyikhez jobban értek..nem is értek...hanem érzem...(jó tanultam is kicsit)másik meg nagyon nagyon tűzbe hoz.na bumm.majd remélem akkor,amikor kell,sikerül dönteni.már ha felvesznek ide is oda is...ami nagy szó lenne:)
mindenesetre ma elfáradtam(elfáradtunk mind)rendesen.nem csak fizikálisan.
dr.houseon kívűl nem akarok orvost látni egy ideig.
süti beállítások módosítása