mostanában olyan itt is vagyok meg nem is.jelen vagyok de nem teljesen.csinálom a dolgom,figyelek arra ami történik,arra aki beszél hozzám,közben meg állok és bambulok és nem vagyok sehol.legbelül.robot vagyok.
amúgy ez a robotosdi is érdekes.van nekünk szabad akaratunk.van választási lehetőségünk.közben meg matek az egész világ és minden meg van írva.akkor most hogy van ez?meg van írva,de van lehetőségem nem úgy csinálni,ahogy azt alapvetően nekem kéne.de ha nem úgy csinálom akkor szar az egész.és a végén csak eljutok oda,arra az útra,amit eredendően nekem szántak(?).mert hát érzi az ember ha nem jár jó úton és változtat aztán kilukad oda ahova  kellett volna.róhatom én a köröket,de akkor is az lesz,amit elrendeltek.
nagyon egyszerű és vhol gagyi példa:bioritmusom.hu
ez egy játék unatkozó felnőtteknek.naponta ad okos(?)tanácsokat,az éppen általa mért ritmusunk szerint.szar napod van,or igazából nincs,de nem is vagy vmi nagyon energikus,esetleg épp kicsattansz az erőtől és mássz meg egy hegyet,meg hasonló értelmes dolgok.meg van ott olyan is hogy megadhatod barátaid,ismerőseid adatait is és megnézheted milyen is a kapcsolatotok.amikor elkezdtem ezzel szorcsizni,az akkori nagyon nagyon jó barátnőmre azt adta ki hogy ez egy felületes barátság,ha bulizni akarok menni meg felhőtlenül szórakozni akkor őt hívjam,de ne vele beszéljem meg a mindenféle bajaimat.ne lelkizzünk.arra nem ő a megfelelő személy.én meg röhögtem hogy ez mekkora egy szar.mer hát mi aztán überjó barátok vagyunk.másik barátnőmre akivel akkor nem volt vmi mély a kapcsolatunk,azt írta hogy mi aztán nagyon együtt és ő az akire a legféltettebb titkaimat is bátran rábízhatom,meg ő aztán igazi barát,akire mindig mindenben számíthatok,stb.stb.ezen is nevettem.akkor.aztán megint nevettem amikor sok idő elteltével felmásztam az oldalra és megnézegettem ezeket a kapcsolat-jellemzéseket.és így van.azóta Ő.a másik meg...elcsacsogunk egy bambi mellett.
ez lehet véletlen.lehet tudat alatt így csináltam.bármi lehet.az is lehet hogy robot vagyok.egy előre beprogramozott robot.aki ugyan elvileg lázadhat a progi ellen,de végül úgyis az lesz,amit beleültettek.ha a progit nézzük,nekem emberekkel kell (majd ha nagy leszek)foglalkoznom.embereknek kell segítenem.csak így lehetek boldog és csak ebben lehetek sikeres.megfontolandó mert alapvetően sikerorientált vagyok.de guszustalan szó ez,de igaz.nyílván azt szeretem ha sikert érek el vmiben.mindenki azt szereti.és mi van ha én nem akarok emberekkel foglalkozni?főleg nem a bajaikkal....se siker se boldogság?mi ez ha nem előre meghatározott program?hol van a szabad akarat?amiről annyit regélnek...
vagy kimerül ennyiben?hogy választhatom a szart meg a boldogtalanságot?hm?
mindenkinek feladata van....
na de így?ennyire minden meghatározott?mert hát a főbb dolgok meg vannak határozva.állítólag már születésünk elött.aztán ha nagyon akarjuk akkor megleshetjük hogy álltak pont akkor,pont ott a csillagok és abban benne van minden.matek.robotok és matek.ez a gondolatmenet nem segít ám kikerülni ebből az állva alvásból.zombulok.jelen esetben a zombi és a robot között nincs túl sok különbség.
ha így nézzük a dolgokat és vhol megnyugtató így nézni,akkor a halálnak és az idejének meg a másokra való hatásának is meg van az oka.Ő meghalt.mi nem mentünk el a temetésére.aztán aznap este,sokan,együtt,egy helyen...olyan emberekkel találkoztam akikkel évek óta nem.olyan emberekkel ismerkedtem meg,akikkel már talán sokkal korábban kellett volna,de végül megtörtén és örülök.volt vmi brutális abban az estében.rengetegen voltak ott akik ismerétk Őt,összeverődtünk véletlenül,a pultnál,vagy a klotyón,igazából édesmindegy.beszéltünk Róla.sokat.én nem tudom mennyien voltak ott aznap,rengetegen az tuti,de min.a fele ismerte.és volt vmi hihetetlen nyitottság ott aznap,egymás felé.ami talán máskor más helyzetben nem így lett volna.talán észre sem vesszük egymást.most meg látni lehetett az arcokon hogy ki ismerte...ott voltak de mégsem.
ha így nézem,már nincs bennem az az égető érzés hogy maradandót kell alkotnom.mert maradandó vagyok.azzal hogy vagyok.mindenki maradandó.mindenki nyomot hagy maga után.így vagy úgy,de nyomot hagy.Te nem ismerted Őt,de Én róla írok,Te olvasod,ezáltal nyomot hagy benned is.Ő.
és akkor most rátérhetnék arra hogy amikor a lepke elfingja magát....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.