azt hiszem bártan kijelenthetem hogy nem szeretem murphyt.murphy monnyon le!
vagy tán nem kéne minden apró idegesítő dolgot hozzá kötni és akkor nem lenne vele bajom.akkor tán vele együtt tudnék nevetni.
murphyhez köthető apró jelenetek az életemből:

-amikor már másfél órája azt lesed reggel hogy mikor hagy alább az esőzés,és igen végre nem szakad és elindulsz a nagy,erős és bátor farkasölőddel a ligetbe,tuti hogy rázendít az ég pillanatokon belül,és tuti hogy a nagy,erős és bátor farkasölőd úgy dönt hogy mostmáraztán gyerünk haza és tuti hogy pont úgy ránt rajtad egyet hogy a felázott föld megadja magát a fékezni próbáló lábaid alatt,jó 10centis földréteget megmozgatva,aminek következtében gagyi amcsi vígjátékokba illő seggelést adsz elő mások nagy örömére.ha ez még nem lenne elég,a kezedben lévő,gondosan bezacskózott kutya által alkotott végtermékbe tenyerelsz bele éppen,és a nyomástól a zacsi tuti hogy megadja magát a fizika törvényeinek és kiszakad.ami ezek után következett,az nem publikálható.újabb szép hétfő reggelre virradtunk.a hétfők is monnyanak le!

-a másik igen irritáló történés kevésbé izgalmas(?),de hosszú távon bosszantóbb.
végre valahára idén bepréselték az órarendembe a hőn áhított filozófiát.új tanárt is mellékeltek hozzá.a kedves tanárnőről csak annyit hogy kurucinfó fanatikus.órát nem nagyon tart,kiselőadásokat viszont annál inkább az aznap olvasott remekbe szabott írásokról.örvendek.

-még vmi ami jelenleg bosszant:sikerült egy igen homályos és mozgalmas este folyamán újabb zenésszel,avagy "nagy névvel" megismerkednem,akivel lenne értelme elbeszélgetni stúdió és szűkös egy óra keretin belül.nála szűkös lenne az az egy óra(másoknál alig vártuk hogy leteljen végre...).azóta is próbálom elérni barátnőt,aki még aktívan(?)rádiózik.elérés eddig nem sikerült.3.napja.

ilyen dolgokra kerestek még rá az emberek(keresőkifejezéseknél leltem ezeket is):
-szomszédasszony+kefeles(!!!)
-szingli+orgia(!!!)
-bánya ők is(????!!!!???)
a többi nem vicces.
amúgy nem untakozom.najó.amúgy de.mert sikerült az agyamat beállítani az oskolára,megnyitottam a bukómat,várja a befogadandó információkat,de azok egyenlőre még nem érkeznek.szóval most állóvíz.még talán a héten.addig is ilyen és ehhez hasonló mókás emberi megnyilvánulásokkal kötöm le magam.(a szokásos sulikezdési rohangálás mellett).
meg majd az új kispajtások is le fognak kötni kicsit,mármint az új osztálytársak,legalábbis jelöltek.3hét múlva már nem lesz ennyi új arc.nem fogják bírni a kiképzést.örömmel tapasztaltam hogy nevelhetőek.hétfőn volt ugyebár 1.nap.bepréseltek minket egy igen szűkös,levegőtlen,setét terembe.nem volt jó.oszt.társnőm felhívott hogy szokásához híven késik,foglaltam neki helyet,mert lassan vérre menő küzdelmek alakultak ki a szabad székekért.erre bejött vmi pöcs,olyan hú de überlaza,akinek leesik a nadrágja és kilóg belőle a fél segge,a járása meg olyan volt mint aki beszart,vagy legalábbis be fog hamarosan.csacsogtam a csajokkal,ammeg hogy akkor én most lecsüccsenek ide,jó?és már ült is le.persze,ülj le de foglalt.igen?nem,csak viccelek.na húzás.elhúzott.jópont.bekussolt a sarokba.2.jópont.ne májjerkodjon már itten nekem.aztán belibbent egy hölgyike is,amolyan dekoratív de az arcáról lejött hogy bukóban bent nem sok minden található,az aktuális trendeken kívül.aszonnya csumi,majd végig vonult a termen(elég hamar elintézte ezt,kis terem lévén..).rögtön csokiscsőtészta nem?elég lett volna egy sziasztok is.meg egy bocsi,leülhetek ide?de ezzel a vonulásával azt érte el,hogy hirtelen elhallgatott mindenki,majd hangos nevetésben törtünk ki.visszavett ő is kicsit a arcából és leült az überlaza mellé.jópont.na kiváncsi vagyok meddig húzzák nálunk.nem mintha olyan kemény osztály lenne a miénk,csak hát...sokat elárul hogy nyit az ember amikor belép idegenek közé,akikkel a jövőben együtt kell majd működni.a többiek korrektek voltak.velük nem lesz gond.de ez a kettő gyöngyszem nem hinném hogy itt fog maradni.

mostanában olyan itt is vagyok meg nem is.jelen vagyok de nem teljesen.csinálom a dolgom,figyelek arra ami történik,arra aki beszél hozzám,közben meg állok és bambulok és nem vagyok sehol.legbelül.robot vagyok.
amúgy ez a robotosdi is érdekes.van nekünk szabad akaratunk.van választási lehetőségünk.közben meg matek az egész világ és minden meg van írva.akkor most hogy van ez?meg van írva,de van lehetőségem nem úgy csinálni,ahogy azt alapvetően nekem kéne.de ha nem úgy csinálom akkor szar az egész.és a végén csak eljutok oda,arra az útra,amit eredendően nekem szántak(?).mert hát érzi az ember ha nem jár jó úton és változtat aztán kilukad oda ahova  kellett volna.róhatom én a köröket,de akkor is az lesz,amit elrendeltek.
nagyon egyszerű és vhol gagyi példa:bioritmusom.hu
ez egy játék unatkozó felnőtteknek.naponta ad okos(?)tanácsokat,az éppen általa mért ritmusunk szerint.szar napod van,or igazából nincs,de nem is vagy vmi nagyon energikus,esetleg épp kicsattansz az erőtől és mássz meg egy hegyet,meg hasonló értelmes dolgok.meg van ott olyan is hogy megadhatod barátaid,ismerőseid adatait is és megnézheted milyen is a kapcsolatotok.amikor elkezdtem ezzel szorcsizni,az akkori nagyon nagyon jó barátnőmre azt adta ki hogy ez egy felületes barátság,ha bulizni akarok menni meg felhőtlenül szórakozni akkor őt hívjam,de ne vele beszéljem meg a mindenféle bajaimat.ne lelkizzünk.arra nem ő a megfelelő személy.én meg röhögtem hogy ez mekkora egy szar.mer hát mi aztán überjó barátok vagyunk.másik barátnőmre akivel akkor nem volt vmi mély a kapcsolatunk,azt írta hogy mi aztán nagyon együtt és ő az akire a legféltettebb titkaimat is bátran rábízhatom,meg ő aztán igazi barát,akire mindig mindenben számíthatok,stb.stb.ezen is nevettem.akkor.aztán megint nevettem amikor sok idő elteltével felmásztam az oldalra és megnézegettem ezeket a kapcsolat-jellemzéseket.és így van.azóta Ő.a másik meg...elcsacsogunk egy bambi mellett.
ez lehet véletlen.lehet tudat alatt így csináltam.bármi lehet.az is lehet hogy robot vagyok.egy előre beprogramozott robot.aki ugyan elvileg lázadhat a progi ellen,de végül úgyis az lesz,amit beleültettek.ha a progit nézzük,nekem emberekkel kell (majd ha nagy leszek)foglalkoznom.embereknek kell segítenem.csak így lehetek boldog és csak ebben lehetek sikeres.megfontolandó mert alapvetően sikerorientált vagyok.de guszustalan szó ez,de igaz.nyílván azt szeretem ha sikert érek el vmiben.mindenki azt szereti.és mi van ha én nem akarok emberekkel foglalkozni?főleg nem a bajaikkal....se siker se boldogság?mi ez ha nem előre meghatározott program?hol van a szabad akarat?amiről annyit regélnek...
vagy kimerül ennyiben?hogy választhatom a szart meg a boldogtalanságot?hm?
mindenkinek feladata van....
na de így?ennyire minden meghatározott?mert hát a főbb dolgok meg vannak határozva.állítólag már születésünk elött.aztán ha nagyon akarjuk akkor megleshetjük hogy álltak pont akkor,pont ott a csillagok és abban benne van minden.matek.robotok és matek.ez a gondolatmenet nem segít ám kikerülni ebből az állva alvásból.zombulok.jelen esetben a zombi és a robot között nincs túl sok különbség.
ha így nézzük a dolgokat és vhol megnyugtató így nézni,akkor a halálnak és az idejének meg a másokra való hatásának is meg van az oka.Ő meghalt.mi nem mentünk el a temetésére.aztán aznap este,sokan,együtt,egy helyen...olyan emberekkel találkoztam akikkel évek óta nem.olyan emberekkel ismerkedtem meg,akikkel már talán sokkal korábban kellett volna,de végül megtörtén és örülök.volt vmi brutális abban az estében.rengetegen voltak ott akik ismerétk Őt,összeverődtünk véletlenül,a pultnál,vagy a klotyón,igazából édesmindegy.beszéltünk Róla.sokat.én nem tudom mennyien voltak ott aznap,rengetegen az tuti,de min.a fele ismerte.és volt vmi hihetetlen nyitottság ott aznap,egymás felé.ami talán máskor más helyzetben nem így lett volna.talán észre sem vesszük egymást.most meg látni lehetett az arcokon hogy ki ismerte...ott voltak de mégsem.
ha így nézem,már nincs bennem az az égető érzés hogy maradandót kell alkotnom.mert maradandó vagyok.azzal hogy vagyok.mindenki maradandó.mindenki nyomot hagy maga után.így vagy úgy,de nyomot hagy.Te nem ismerted Őt,de Én róla írok,Te olvasod,ezáltal nyomot hagy benned is.Ő.
és akkor most rátérhetnék arra hogy amikor a lepke elfingja magát....

van itt egy olyan hogy keresőkifejezések.érdekes hogy a fingspray-re 6-an kerestek rá és jutottak el hozzám.

szokásos mit vegyek ma fel kérdés.barátnéval találgattuk.nézőpontok:mai hangulat,hova megyünk.metálkoncertre megyünk.oké.
-alap hogy vmi fekete.
-á nem,én pont hogy nem feketében gondolkodtam.vmi rózsaszín flitteres kellene.
-én is az ezüst-rózsaszín-citromságra pálmafás fekete mangós fölsömet fogom fölvenni.
-ha már fekete akkor nekem 2felső közűl kéne választani,de nincs hozzájuk hangulatom.az egyik tudod az amelyiket 700ér vettem abban a turiban..meséltem.az jó.tudom.de ma vhogy nem.áá meg is van.vettem ott egy rocksztárfelsőt.piros,csilivili,farmerral,fekete övvel,meg setét sminkkel jó lesz.némi zselé a hajamba,amolyan kócosra,és igazi metállédi leszek,a nem pingvines fajtából.
-á asszem én ma nem sexyzem.
-jó.ma nem sexyzünk.ma hörgünk.

(a kettőt egyszerre igen érdekes lenne megvalósítani.lehet sexyn hörögni?!)


 

ma van a temetés.szerbiában.3tól.béreltek minibuszt.gondolom sokan mennek,mi meg jól kihagyjuk.szerintem vagyunk vagy 50-60an arra a buszra.ez most olyan,hogy meghagyjuk a helyet azoknak akik jobban ismerték őt.gondolom barátnőm meg párja,akik szintén ismerték őt,most úgy lehetnek mint én.még mindig nem fogtam fel,meg leblokkolok ha eszembe jut.ami gyakran van.közben sikerült sírni is:)attól jobb lett.
meg közben el is lettem rabolva.azt nem is írtam még.(másik)barátosném meg párja jól elraboltak kocsival.telefon:van fél órád hogy összeszedd magad,mingyá ott vagyunk,megyünk fagyizni.
he?
elmentünk végre szentendrére,nem fagyiztunk,hanem beültünk szentendre valszeg leggagyibb éttermébe.de legalább jókat nevettünk.könnyeimet törölgettem már a nevetéstől....:)bemutattuk a pösti bunkó éttereme megy című előadást.kellett hogy kicsit kiszakadjak itthonról,meg az egészből kifele.ma meg majd jól elmegyek füzeteket venni.mer hétfőn szkúl.ez a legjobb ám.várni a sulit és jól bevásárolni elötte(mindig találni vmi jó indokot a vásárlásra ugyebár...).mert most még várom a sulit,ami majd max.3hét múlva el is fog múlni.csak a szokásos.kemény évünk lesz,de akkor is várom.meg a végét is.meg hogy lekössék az agyam helyét kicsit más emberek és rákényszerítsenek a gondolkodásra.meghülyültem a nyáron.anci is.mondta hogy egyátalán nem bír koncentrálni,hogy lesz majd a tanítással....lesz vhogy.mindig ez van,vissza kell rázódni.ma jól elkezdjük a visszarázódást.határidőnapló vásárlással.többek közt.aztán jövő héten értekezletet tartunk,anci meg én.egyeztetünk.azok is jók.be kell vhogy osztanunk az időnket,nagymami miatt.vicces az a nyárban,hogy ilyenkor már mindketten várjuk nagyon a sulikezdést,mert elfáradunk a nyáron.mert akkor van idő minden szarra,akkor kell elintézni mindent.meg nincs normálisan beoszva az időnk,nem szabályoz semmi.soxor elúsznak a napok,nem történik semmi érdemleges,és vhogy az is fárasztó bír lenni.na de majd most szabályozva leszünk.majd jól meg is fogjuk unni.majd.
szóval a mai vásárlással jól felkészülünk lelkileg,este meg jól nyarat fogok búcsúztatni.némi hörgősmetál koncerttel.hmm....jó lesz.
aztán kérlek alássan varrónőhöz megyek majd.kosztümöt fog nekem alkotni a kincset érő kezeivel.ollálá.meg némi szárazpezsiért és pletyiért cserébe megtanít varrni.varrógéppel.mer gép az van,meg értetlenkedés is van,meg elvárások itthon hogy ezt meg azt varrjam meg.aztán meg rinya ha nem lesz szép.szóval hétvégenként(angol mellett)megtanulok varrni.emellett újabb tervek meg suli van kilátásban.meg lakás meg költözés.szóval tartalmas évnek nézünk elébe.van ami lekössön.hála a jó égnek...

tőlem.a hogyan legyünk bunkók tantárgyból ma ötöst kapott.
van egy lány akit én nem szeretek viszont ő engem nagyonis.nem értem miért.a maximum amit kihozott belőlem,hogy nem küldöm el a francba,viszont legalább tőmondatokban válaszolgatok ha akar vmit.mondtam ancinak hogy nem értem a dolgot,meg hogy a megszokott húzzálafenébe tőmondatos modoromat ismeri a lány,amire ez volt a válasza:mert azt legalább megérti.na szép.tudni kell hogy a lány,hogy úgy mondjam egy kicsit lassú.többek közt emiatt nem küldöm el a fenébe.
"mer a tőmondatokat megérti"....édesanyám...okoztál egy szép estét nekem:)

azt álmodtam hogy nem is ment el,jól van és mosolyog az egészen.ez utóbbi bizonyára így is  van.

van vmi beteges abban ha vki idegbetegen bizonygatja az hogy ő nem idegbeteg.
és elgondolkodtató az is amikor vki már 4órája folyamatosan magyarázza hogy ő mennyire elfoglalt és erre nem ér rá.
továbbá szeretem azt is amikor mások veszekednek helyettem azon hogy vajon én mit érzek.
az is jó amikor emberek azon veszekednek hogy ők most nem veszekednek.
az már hab a tortán,amikor vki nyíltan leolt engem,amire én aránylag kultúráltan reagálok,mások nem,mert épp bevédik a seggemet,majd összeveszenk rajtam,miközben én mit sem tudok az egészről.aztán kiderül hogy a leoltás csak vicc volt és hogy én vettem a lapot(csak én nem tudok róla)és hogy miért nem lehet ezt felfogni.lassan nem tudom követni miről van szó és kit mit gondol.bár leginkább azzal vannak elfoglalva hogy én mit gondolok.
na mostmáraztán kiváncsi vagyok mit gondolok az egészről(de hogy miről van szó????....azt nem vágom)

reggel tudtam meg,hogy elhunyt egy ismerősöm.nem voltunk barátok,de kedveltem nagyon.2-3évig együtt buliztunk minden hétvégén.akkor azért nem lettünk barátok,mert nyelvi nehézségek adódtak,akkor még nem beszéltem annyira inglis...ő meg akkor még nem beszélt magyar.
de tudom,hogy jó ember volt.és szar,hogy elment.szar hogy így.szar hogy pont ő.és szar hogy nem ismertem jobban.szar hogy nem tudok mit mondani a barátjának aki írt hogy mi történ,hogy történ.azon kívül hogy nagyon sajnálom,nem tudok mit mondani/írni.
amit tudok,hogy akármikor találkoztunk mosolyogtam,mert mosolygott és örült hogy lát és mindig jó volt vele együtt bulizni.alig ismertük egymást de ha vmi problémám akadt szórakázóhelyen,ő azonnal ott termett és segített ha kell.emléxem amikor még csak látásból ismertem,azt hittem vmi naon agresszív arc lehet.kemény zenére keményen bulizott,kissé(nagyon) zord külsővel.én meg náthás voltam és elfogyott a zsepim,kénytelen voltam kérni,de nem volt senkinek se.bepróbálkoztam nála(kicsit félve),ő meg mosolyogva adott egy zöld alapon kis bárányokkal tarkított zsebkendőt,én meg csak röhögtem.álltam és röhögtem hogy ilyen nincs.akkor kerültünk köszönőviszonyba.aztán megszűnt a szórakozóhely,de találkoztunk néha-néha máshol.ő meg a barátja,hogy úgy mondjam a hazai hardcore krémjébe tartoznak.évente tartottak egy nagyobb bulit,ahova csak meghívással lehetett ám elmenni.olyan plusz egy fős buli,de szólni kell előre kit viszel magaddal és lista van ám,bárki csak úgy nem mehet el.na én meg voltam hívva mindig,de sosem mentem el.volt hogy akartam,és próbáltam összecsődíteni a régi bandát,de senki nem ért rá,egyedül meg nem akartam elmenni,nem ismertem őket eléggé.hát őt már nem is fogom.érdekes ám hogy nem gondol bele az ember,hogy talán holnap már késő.mindig úgy voltam ezekkel a bulikkal,hogy majd elmegyek legközelebb.meg akárhányszor találkoztunk,mindig volt vmi ami miatt nem ültünk le egy asztalhoz sörözni(na jó egyszer söröztünk együtt),meg majd legközelebb.már nincs legközelebb.
annyira de annyira hihetetlen hogy ennyi.hogy nincs többé.
meg furi ez az érzés is ami most itten bennem van.mert sírni nem tudok,nem fáj annyira.szar ez így meg gusztustalan,de inkább csak le vagyok döbbenve mintsem fájna.
nagyon sokszor eszembe jutott ám ő akármennyire ritkán találkoztunk,maradandó emberke.olyan aki ha eszembe jut mosolyt csal az arcomra,de most nem tudok mosolyogni.meg sírni se.csak kaparászom elő az emlékeimet róla.és bambulok.

van ez a haláli hullák című sorozat.szeressem nagyon.elsőre furcsa volt,de aztán ráéreztem a morbid humorra.bírom benne azt amilyen szerencsétlen mód meg bírnak halni az emberek.
pl:konyhában kukta kinyitása közbeni elcsúszás,ügyesen belekapaszkodás a kukta fedőjébe,minek következtében az túl hamar és hirtelen nyílik kifele,jobb láb végig,mellkas és kar leforrázása,majd a kuktából kifolyt lében elcsúszás,nagyot koppanás.ez nem a sorozatban volt.ezt én alkottam az imént.első gondolatom az volt hogy basszameg ez kurvára fáj.a második az hogy ez beleillett volna a sorozatba,a harmadik az hogy a kedvenc farmerom tocsog a zsírban,a negyedik pedig az hogy idén nem veszek már fel szoknyát.esetleg harisnyával.jó sűrűn szőtt harisnyával.utána még ilyen gondolatok futottak át az agyamon(agyam helyén):ez nem az én napom;basszameg megint moshatok fel;basszamegbasszameg elfogyott minden takarítószerem,holnap terveztem venni;ezentúl nem főzök a kutyának,konzervet fog zabálni élete végéig,ja nem az nem jó mert azzal meg elvágom a kezem,marad a száraztáp.rinya nincs;mázli hogy jól estem,beküldhettem volna a fejemet simán.a sütőbe bele.szép lett volna...meg röhejes...zsírbafagyva találtak volna rám.

fel nem foghatom hogy jön vki ahhoz hogy túrkáljon mások otthoni életében.ha bezárom a lakásom ajtaját akkor csak rám és a velem élőkre tartozik hogy mi történik nem?meg hogy mi van otthon...
vannak ilyen öreglányok akik mindent és mindenkit szabályozni akarnak.most pl. a ligetben talált be egy.már haza felé tartottunk kutysétából ancimmal,amikoris szalad oda hozzánk egy hölgyemény,60körüli,kiskosztümben(kutyasétához az dukál ugyebár,mer ő is kutyázott épp...),zacskóval a kezében.néztünk hülyén ennek meg mi a baja...ő meg hogy ad nylont.kösz van nekünk is.még mindig nem értettük.ő meg elkezdett fel-alá rohangálni hogy márpedig vmelyik kutyánk alkotott,mer ő látta,vhol itt...és rohangált körbe-körbe.(elégé meghökkentő látvány volt)még mindig hülyén néztem rá,ugyanis egyik kutyánk sem járt épp akkor arra...
de azért köszi hogy szólt,amúgy fel szokásunk szedni a témát.de ő látta.aha,és melyik volt?hát az a kis barna.ühüm,az jó de tetszik tudni nekünk nincs barna kutyánk.szar ügy.mennék tovább,ő meg jön utánunk,magyarázva ancimnak.pillanatok alatt eljutottunk a mai fiatalokhoz,meg a tv és internet rossz hatásaihoz meg hogy ő sosem néz tvt,ő újságot olvas és hogy én meg elrontom magam azzal hogy netezek és tvzek.olvasok is ha már így kérdezi de nem kérdezte.aztán átfolytunk a politikába,kommunista nézeteket oszt a hölgy.egészségére.nem izgat.nem értettem egyet azzal amit mondott,de nem szóltam semmit se.aztán elfajult kissé a mondókája lényege,hát megnéztem az órámat és kedvesen,udvariasan közöltem hogy elnézését kérjük de menni kell..mert hát nagymami,inzulin,ebéd időre.ancim igen hálásan bólogatott,hogy jajj nahát már ennyi az idő valóban mennünk kell,nagyon nagyon sajnáljuk további szép(politikamentes)napot.
a néni meg akarta szabályozni az életemet.10perc alatt megpróbált megreformálni.engem.nem is ismer.a szomszédnyanyák is folyton ezzel próbálkoznak.elegem van.mi közük van hozzám?hogy mit csinálok kivel mér hol mikor...kezdek paranoiás lenni.egyik mami,szemből figyel távcsővel.tudja mikor,mennyi,milyen színű ruhát teregetek az erkélyen.a másik az ablakból figyeli hogy mikor,merre megyek és kivel jövök haza.öccsém...aszonnya nekem a minap,láttam haza kísért egy fiatalember,remélem komoly udvarló végre.pobibi gondolkodik...mikor és ki kísért haza(nem mintha olyan sok ilyen történt volna,de hát én nappalban gondolkodtam ugye),aztán rádöbbentem hogy egyik haverom sörözés után haza kísért,még dumáltunk kicsit az úton.nagyjából hajnali 2körül értem haza.hajnali 2! és a mami az abalkból figyel.megrázó.aztán van az a mami aki régen börtönőr volt,most a környék jótét lelke,legalábbis próbál ebben a szerepben tetszelegni,de hát mit sem változott a drága.olyan szinten kavarja a szart hogy azt már érdemes végig hallgatni és elgondolkodni mire nem képes az emberi elme.
mostan megkérdeztem ancimat arról,hogy ők miért ilyenek és engem ez miért háborít fel ennyire.hogy jönnek mások ahhoz hogy turkáljanak más emberek életében?vagy csak én és a generációm lenne érdektelen?mert én aztán magasról szarok arra ki mit csinál otthon,addig amíg engem az nem zavar.és azt is lehet normálisan,emberien kezelni.egyszer volt hogy becsöngettem szomszédékhoz,albiban laktak a srácok,pont fölöttünk és elég hangos házibuli zajlott épp.nekem meg kelnem kellett másnap és nem bírtam aludni,annyira bömbölt a metál.hálóköntös felkaptam(nagypapi féle,aszondták rá bazd ez fasza.honnan szerezted?retro kérlek,nagypapitól örököltem...rögtön szimpi lettem nekik),felkúsztam a lépcsőn és normálisan meg bírtam őket kérni hogy lécci lécci csak egy picit halkítsátok le,vagy csukjátok be az utcai ablakot.meg bírták tenni.nem volt gond.barátnénál is volt ilyen,akkor épp ők voltak hangosak,szomszéd néni be is csöngetett,de elszelelt mire kinyitották az ajtót.kissé pityókás barátok nem foglalkoztak a dologgal,de a harmadik ilyen becsöngetős-eltűnős eset után barátnénak gyanús lett a szomszédasszony és felszólt hogy vmi probléma van?igen,hangos a zene.jó,tessék szólni és lehalkítjuk.de ez az eltűnős megoldás...nem értem.inkább lerohangál 5percenkét,és becsönget,majd eltűnik,mintsem egyszer,normálisan szóljon.érti ezt vki?mer én nem.mi ez a sunyiság?meglesem...bemószerolom a másikat,de sosem mondom a szemébe hogy mi a probléma.ancim erre azt mondta hogy ez jó kis komcsi örökség.bele lett nevelve az emberekbe hogy besúgók legyenek.most nincs kinek besúgni,max.a másik szomszéd banyának,de azért meglesünk és mószerolunk.
barátnő megnyugtatott.akárhova költözöm,tuti lesz minimum egy ilyen banya.szép kilátások.a másik amin elgondolkodtam,hogy miért mindig nőneműek?öregbácsik vhogy kevésbé szólnak bele bármibe is.ancim erre nevetve megjegyezte hogy persze,mert ők feljegyzéseket készítenek.mamik meg nem bírják ki és izibe meg kell osztani vkivel amit hallottak,láttak.akkor a bácsik meg feljegyzéseket cserélgetnek?esetleg jegyzeteket készítenek a másik jegyzetéhez?én meg aszittem kártyázni meg sakkozni járnak össze...
de lehet ám hogy az én generációmban is benne van ez.hisz blogolok(feljegyzéseket készítek),blogokat olvasok-kommentelek(feljegyzéseket cserélgetek),mószerolok épp,csak nem kommunista nagyhatalmaknak,fejsímogatást meg némi juttatást remélve,csak úgy.hogy elolvassák és esetleg kommentelnek.már nem kell meglesni senkit se.az internet csodákra képes,némi utánajárással mindenféle izgi dolgokat megtudhat az ember más emberekeről.ott vannak a közösségépítő portálok,fórumok,blogok,na meg az elmaradhatatlan bulvár oldalak,ha vmi igazán szaftos pletyire vagyunk kiéhezve.minek is kutakodni?nyitott könyv az életünk...az meg rá van bízva mindenkire mit kezd vele.

az jutott eszembe hogy némelyik ember olyan nagyon hülye fejet tud vágni amikor épp kívánós.olyat amitől nevetnem kell.és sokszor félreértik a dolgot és asziszik zavarban vagyok azért nevetek.a zavar az stimmel,de nem úgy...hanem hát hogy reagáljon az ember arra hogy röhögnie kell a másiktól és próbálja ezerrel leplezni,ne hozza mán kényelmetlen helyzetbe a másikat azzal hogy közli,nagyon hülye fejet vágsz.pedig néha annyira.és az egésztől elmegy a kedvem.az a legjobb,amikor mindezt még vmi micsimacsós pózzal párosítja és próbál hozzá nagyon sexuális fejet vágni,és közli hogy na most én téged nagyon.hát az kész röhej.meg ezek a szövegek....hú ne tudd meg mit bírnék most veled művelni.jó,nem tudom meg.arra van a kijárat.viszlát.minap közölték velem hogy ideje lenne megtenni azt ami már 8éve húzódik köztünk.mit is?mi húzódik?a szám?mer az húzódik...meg mingyá én is elhúzok.jajj...meg hogy ne várjam már a szőke herceget fehér lovon,adjam alább...adja a fene.miért kéne alább adni az elvárásokat?mert hogy ez csak egy jó kefélés lenne.na akkor meg pont azért nagyok az elvárások.mert ha már csak egy jó kefélés akkor az legyen jó.ha meg kapcsolat,akkor meg pont hogy azért nem adom alább.de ha most nem akkor számíthat-e arra hogy majd egyszer...és közben búg a fülembe bele,én meg menekülnék.honnan a fenéből tudjam hogy majd egyszer úgy alakul-e a dolog hogy igen....nem vagyok jós.bár ezek után van egy olyan erős érzésem hogy soha.az az egészben a legszarabb,hogy egy igen jó barátom tette ezt az ajánlatot(?).ő olyan reptiben legyet tipus,ezzel nincs is bajom,de engem hagyjon ki a szórásból.kicsit megalázónak éreztem ám.baromira nem vágta mé'...
meg hogy túl komolyan veszem az egészet.a bartságunkat komolyan veszem valóban.és komolyan veszem azt is hogy egy ilyen komolytalan íccaka komolyan elcseszerintheti a barátságot.

van nekem az a barátnőm akit vert a párja és elhatározta hogy otthagyja.most elhatározta hogy mégse.hogy ad még egy esélyt.én nem tenném,de ez az ő döntése.kérdezgettem hogy mi történt,miért döntött így,folyton csak azt mondogatja hogy ez bonyolult.bizonyára az.nyílván nem egyszerű kilépni egy több éves kapcsolatból,pláne ha ott a gyerek.meg azt is mondta hogy neki a gyerek a legfontosabb,és a gyereknek apa kell.de mi a garancia arra hogy a gyereket nem fogja elpáholni az első kamaszos visszaszájalásnál?mert kisgyereket nem bánt,azt tudom,annyira ismerem már.viszont azt el tudom képzelni hogy ha nagyobb lesz a gyerek...akkor igen.és nem csak egy jelzésértékű pofont fog kapni.meg hát könyörgöm.jó az a gyereknek ha azt látja hogy verik az anyját?mert már látta.hiába kicsi még,látta,és lefogadom nem ez volt az utolsó alkalom.megmondom őszintén csalódtam barátnőmben.és gusztustalan mód nem bírok most vele kommunikálni.mármint beszélünk,de csak tiszteletköröket futunk.tudom hogy nagyon félt attól,hogy mi lesz ha elmegy.tudom hogy nem akart még átmenetileg sem ősökhöz visszamenni.de tudom azt is hogy kismillióan álltak mögötte és első szóra ugrottak volna hogy segítsenek.mindenki támogatta és mindenki azt mondta hogy azonnal húzzon el onnan.de ő nem.mártírtipus?annyi szarság érte őt ott...elmesélt sokmindent,de nem mindent,viszont nekem épp elég volt amit hallottam.felét se bírtam volna ki.elhúztam volna a fenébe,feladtam volna.ő tűrte.de nem tudom hogy ettől ő erős és én hasonló helyzetben gyenge lettem volna,meg önző,vagy csak nincs ereje váltani.nekem meg nincs erőm ezeket megkérdezni tőle,mert csak leüvölteném a fejét és most épp nem ez kell neki.gondolom.vagy kéne csak nem tőlem.nem értem ám őt.abszolute nem,és azt sem értem hogy a szülei hogy hagyhatják ezt.azt tudom hogy felnőtt,erős nőnek akar tűnni.de az hogy gyerek van,az nem jelenti azt hogy ő felnőtt.és a szülei mindig a szülei maradnak,és igenis tessék elfogadni a segítséget,nem?benne van az is hogy mindenki ellenezte ezt a kapcsolatot,mert a srác idősebb.ő meg ment a szíve után,odaköltözött és szart mindenki véleményére.aztán szart alapvetően mindekire,mindenki más is rá.mi ezt megbeszéltük,túlestünk rajta.nem tudom hogy kivel sikerült még letisztáznia a dolgokat,de mindenkire számíthatott volna,ha szól.de nem.ő erős,felnőtt nő....

én lenni egydül itthon mostan.és mondhatom remekül be bírom osztani az időmet.mármint nem.tegnap este 9re végeztem minden szarral és még pörögtem,tv nem kötött lefele,barátok használhatatlanok voltak még így sziget után,szóval velük sem lehetett kommunikálni,kicsit uncsiztam na.
viszont baromira feltölt az egyedüllét.vagy csak nem húznak lefele kedves családom tagjai és ilyen vagyok alapjáraton.amúgy ez a valószínűbb.régen rendszeresen egyedül voltam hétvégenként.legalább.meg éltem is egyedül tán 2évet.és mostan megfogalmazódott bennem az,hogy tán megint ez kéne nekem.kicsit egyedül.érdekes mód most fel bírok kelni reggel(jah,ki kell másznom és le kell főznöm magamnak a kvt,nagy húzóerő...),szivesebben sétálok kuttyal is(ő is nyugodtabb,hogy most csak rám kell "vigyázni",falkavezír tipus ugyebár...,senki nem nyúlhat a nőstényeihez,velem meg nem próbálkoznak...mármint a kutyák.az emberi hímegyedek az más tészta....).csak magamra köll főzni,fűszerezhetek kedvemre,ami belefér(ancimék nem rajonganak az agyonfűszerezett kajáimért),mivel magamnak osztom be az időmet,elmászhatok olyan helyre vásárolni,ahol occsóbban kapom meg azt ami kell.spórolás van.ésésésésésésés csak az enyém a fürdőszoba.senki sem sürget,ázhatok fél órát zenét hallgatva a kádban este.asszem ez a legjobb az egészben.még olvastam is közben(szabadkőművesekről,nagy reményeket fűztem a könyvhöz,nagyot csalódtam).
na meg mókáztam is kicsit,csak amolyan csajosan.sex&new york bámulás,némi borral.
régen szokásom volt ez.jól esett megint.
hívtak barátok tegnap sörözni,de megmondom őszíntén maximálisan ki akarom használni ezt a maradék 2napot egyedül.vaciláltam kicsit hogy menjek avagy ne,de belegondoltam a boros-tvzős-fürdős este gondolatába,és kedvesen visszautasítottam a tömöttfüstöskocsmás megoldást.mindjárt elmúlt az unatkozós érzés:)

leszögezhetem hogy öregszem.mármint ebből öregszem kifele.a szigetelésből.nem csak én,barát akivel anno mindig együtt sátraztunk,ő is.2napra ment ki,tegnap meg ma is kint sínylődik,de ezt is alig bírta.bepunnyadt a sátrába aludni 12körül,én meg mentem kelteni,aztán bealdutam én is majdnem.de kellett nagyon az a fél óra fekvés.
délután 5körül értem kifele,6tól pecáztunk,az k#rvajó volt ám.8ra már szépen néztünk kifele a fejünkből barátnővel,akkortájt koccoltam le szigetes-volt sátrazós baráthoz,igen jót beszélgettünk,hülyültünk,táncoltunk,vigyáztunk sztív táskájára vagy másfél órát(azóta sem derült ki számomra ki az a sztív).aztán barát barátja bemutatott a barátjának,jack danielsnek,mivel elötte bratyiztam már némi unicummal is,jack igen mély nyomot hagyott bennem.REM koncert kevésbé.bár ez nem biztos hogy jack hibája.kicsit uncsi volt a koncert.olyan beszélgetéshez háttérzenének épp megfelelt.közben barátnővel folyton elhagytuk egymást ami igen nagy teljesítmény volt,tekintve hogy én 3órán keresztül egy helyben voltam.sebaj.aztán elmásztunk baráttal Másfélre,én meg néztem volna másfelé,mert rajtam kívül mindenki be volt szívva,és akárhogy próbáltam,nem bírtam átérezni az állítólagos áramló szólamokat,amiket szinte meg lehet fogni.barát meg is fogta őket.én meg jót rögötem és fogdostam inkább a sörömet,meg néha barátot,amikor épp átadta magát a zene áramlásának és Neo-t megszégyenítő hátrahajlásokat bírt művelni.lehet tán nem tetszett neki vmelyik áramlás és el akart hajolni.nem tudom.valszeg sosem derül ki mi zajlott akkor barát fejében.aztán elmásztunk kvzni.úgy hajnali 2-3körül.Fish!koncert után ez volt a legjobb momentum.2befáradt hülye röhög a többi még pörgő hülyén akik önmaguk paródiái voltak.vmi baromi unalmas tüctüc zenére vonaglottak,de sosem ritmusra.azt nem sikerült megtalálniuk.egyéb bogyókat viszont bizonyára,amitől ők is képesek voltak áramlatokat találni abban a zenének nevezett zörejben.nekik jó volt az a lényeg.tulajdonképp nekünk is jó volt nézni őket,kicsit felébredtünk a röhögéstől,meg a kvtól természetesen.(ami igen szar volt amúgy.állítólag olyan fejet vágtam miután belekortyoltam,mint aki citromba harapott)ennek örömére elindultam haza.az is egy élmény volt ám.az út hazoá.mondjuk az mindig élmény.ezúton szeretném közölni a kedves bkvval,hogy monnyonle.vagy legalább sűrítse az éjszakai járatokat,amiket a kedves fesztivál látogatók használnak.állítólag sűrűbben járnak.nekem nem tűnt fel...

ja igen.valszeg benne leszünk a tvben,amint épp kulabácsit istenítjük lelkesen.jó lesz.

irritál ha belemásznak az aurámba.mármint az állítólagos,mérhető részébe.ami olyan színes szokott lenni...állítólag.falra mászok tőle,ha egy méternél közelebb áll hozzám vki.érdekes mód főleg ancim irritál,pláne ha nyűgös.de vmi borzasztó mód bír irritálni és ez a legjobb szó,mert olyan érzésem van ilyenkor,mint amikor kesztyűt húzok és olyan kellemetlenül bizsereg meg viszket a kezem tőle.na pont olyan csak az egész testemen érzem ezt.és ilyenkor futni támad kedvem,de legalábbis gyorsan tovább állni.de hát az meg milyen ugyebár,úgyhogy ilyenkor szólok ancinak.esetleg még rá is gyújtok és akkor ráfoghatom hogy azért állok odébb,hogy ne menjen rá a füst.és jön utánam.egy lépést hátrálok ő egy lépést tesz meg felém és megőrülök ilyenkor.elmagyaráztam már neki hogy ilyenkor mit érzek,meg hogy ne vegye mán ezt magára,mással is van,de hát csak sértődés van belőle.az imént kijelentette hogy kicsinek nem voltam ilyen mi történt velem és miért csinálom ezt és már majdnem bőgött.csinálja a f#szom.csak úgy van.és szar.de nem tudok mit kezdeni vele.ellene se tudok tenni de elviselni sem tudom.na bumm.erre mondjatok okosat okosok.

viszont van gyönyörű aranyban pompázó karszallagom szigetre.megyek holnap "pecázni".majd élménybeszámolok.vagy nem.dejólesz.sziget,sör,fish!,unicumkommandó,tán még fény is.aztán meghalok.ja nem.elötte még frenk.meg színes körmök.

aki petőfit hallgat az biztos ismeri a fish!-től a keep your secret című nótát.szeressem nagyon.baromi sokáig nem vágtam hogy fish!,meg hogy magyar....
annyit tudtam a zenéről hogy az elbaszott napomat is be bírta(bírja még most is)aranyozni.hangerő maxra és énekelgetés és táncitánci és a fejemben is ez ment folyton,ha meg nem akkor erőltettem hogy menjen mer jobb lett tőle minden.mosolyognom kell ha meghallom.aztán jól megaszondta a néni a stúdióban hogy ez bezony magyar und ez fish!
na nekem ennyi kellett,mint egy idegbeteg barom állat dobtam mindent félre,seggelés a gép elé,keresőbe bepötyög a zenekar neve,nííd infó!aztán jött a röhögés kérlek alássan,mert az énekesbácsi(mint már írtam)nekem szivem egyik csücske a faith no more tribute miatt.
amióta ráeszméltem erre,azóta üldöz.(nem mintha bánnám)ha bekapcsolom a rádiót ő énekel(hála a jó égnek),vagy épp ő aszonnya meg hogy épp petőfit hallgatok,a tvben is ő van...na ezen meglepődtem.fesztiválfreak,mtv.fesztiválokon garázdálkodnak és mutatnak befele érdekes or kevésbé érdekes de legalább vicces dolgokat.tök véletlenül akadtam a műsorra,azóta ha tehetem nézem.kicsit olyan mint ahogy mi toltuk anno rádióban.nosztalgiázok folyton.vagy faith no more miatt vagy az adások miatt....de igen jó érzés,röhögök egyfolytában.a műsor miatt is,meg mert eszembe jutnak régi szigetes,vagy régi rádiós emlékek.szétcsúsztt rádióadások....másnaposan vagy épp aznaposan.jéézus.aki hallgatott minket,annak tuti az jött le hogy alkeszok vagyunk.minden adásban volt vmi sztori...piás sztori.jó hogy zenészekkel meg zenészekről szólt(szól még most is csak nélkülem..jut szembe jól bele fogok hallgatni majd a legközelebbi adásba,mit művelnek most a kedves volt kollegák)meg az is eszembe jutott hogy mennyire bírnék interjút csinálni ezzel az emberrel....amióta kiszálltam,nem éreztem ilyet.nem mozgatott meg senki.nem voltam kíváncsi így senkire és nem vágytam bemutatni másoknak.de mostan igen.nagyon is.benne van kihívás is,elég nagyszájú.meg hát nem egy unalmasnak nevezhető emberke.lehet ám hogy meg fogom szervezni.nem hinném hogy én csinálnám meg az interjút mert az nem lenne etikus a többiekkel szemben,akik azóta is csinálják,én meg hát feladtam ugyebár.tudom hogy ha esély lenne arra hogy megcsinálják és segítenék megszervezni,tuti felajánlanák hogy akkor már csináljam is meg...de hát az meg milyen már.viszont tuti elmennék röhögni.nem ülnék be a stúdióba,csak elmennék...mit hoznak ki belőle:)

de utálom....banyek de borzalmasan utálom.
már nem is tudom mióta rendszeres látogatója vagyok a szigetnek.asszem tán 7éve egész héten kint pusztítom az egészségem meg az agysejtjeimet.aztán úgy 3éve minden sziget után elhatározzuk hogy jövőre nem megyünk ám ki,legfeljebb 1-2napra,mer ez nem éri meg.aztán minden évben ahogy közeledik a fesztivál minden bajunk van,és csakazértis megszerezzük azt a k#rva jegyet és kint lébecolunk egész héten.valahogy megoldjuk.legtöbbször egymás közt,összedobáljuk a zsét,kölcsönzünk zsét,kéz alatt veszünk jegyet,vagy baráttól,késöbb adjuk meg,mindegy hogy,de megoldjuk.egyszerűen elvonási tünetek vannak ha nem mehetünk ki.ez az elhatározás hogy nem,áá nem megyek ki idén,ez...ha ezt kijelentjük,mások csak röhögnek hogy persze persze,úgyis kimész,nem mer én nem,meg tavaly is milyen volt már,meg ez már nem is olyan,meg ez már nem is nekünk szól,mer ez már csak a külföldieknek jó,meg nekik éri meg,meg persze a kedves szervezőknek.és mégis.minden évben ki kell menni,mert ha egyszer ráérzel az ízére,mint vmi drog....egyszerűen nem lehet otthon maradni.
összerándul a gyomrom,ha belegondolok,hogy az a bagázs,akikkel minden évben együtt sátraztunk(én késöbb átszoktam a hazajárásra,fürdeni normálisan,meg normális ágy...meg normális kaja) nem mennek már ki egyész hétre,mert egyszerűen nem lehet ezt pénztárcával bírni.pedig...pedig annyira mennénk ám.megszokott arcok,megszokott találkahelyek....
emléxem első kisátrazásomnál mennyire be voltam fosva.anci kikísért.én meg baromi cinkesnek tartottam az egészet.aztán ahogy ott ácsingóztunk a beengedésre várva,sikerült megtalálnom ismerőseimet,egyik barátomra jól rá lettem bízva(anci ismeri ezer éve,nagyon szeretik egymást,és benne bízott,hogy fog majd nekem segítni,meg ha baj van,vagy bármi van,rá számíthatok...az más dolog hogy amint beértünk szigetre jól le is koccoltam tőle....),anci hála a jó égnek vette a lapot és otthagyott.aztán az egyik lányzó mondta hogy milyen jófej anyád van neked,segít kicuccolni,bárcsak az enyém is ilyen lenne....(na ezen erően elgondolkodtam,meg magamba szálltam kicsit).
sátrazás zökkenőmentesen ment,mert okosan előre kipróbáltam hogy kell felhúzni azt a hülye sátrat.nagyon jól festett otthon a szobámban felállítva.aztnap benne aludtam.mennyire izgultam te atya úr isten....szigeten meg mire megérkeztek a "tapasztalt"sátrazók,hogy segítsenek a felállításban,már gyönyörűen állt a sátor.na igen...begyakoroltam előre,még az időt is mértem poénból,hogy minél gyorsabban menjen a folyamat.
meg eleinte baromira nem vágtam,hogy a többiek hogy ismerték ki ennyire a helyszíneket.(ja az a másik jó móka,tök izgi ám jó előre bejelölgetni a programfüzetben hogy milyen koncertekre szándékozom majd eljutni,majd egyeztetni a többiekkel,aztán persze a felére sem jutunk el,mert folytonos leragadás van vmi korcsmában,meg emberek elhagyása a tömegben...telefont nem hallani a hangzavar miatt,rezgő üzemmódot meg a legtöbben nem ismerik ám...)csak megemlítettem vmelyik helyszínt és már mondták is mennyi idő alatt jutok el oda,de ha ezen meg ezen az ösvényen megyek akkor ennyivel meg ennyivel rövidebb az út...én meg pislogtam nagyokat,azt se tudtam épp akkor hol vagyunk.már én is így tolom,ismerem a kisösvényeket,hja kérem,az évek meg a tapasztalat.
idén úgy tűnik szaros egy napra jutok csak kifele.pénzügyek ugyebár...basszameg.de legalább az az egy nap istenes lesz.régi sátrazós cimborám is csak hétvégére jut ki,hát én is szombatra megyek akkómán.legalább ennyi pláne lesz az egészben,hogy vele fogok idén is szigetelni.sajna sok kis szigetes-szertartásom el fog maradni az idén,mindegyik kihagyhatatlan volt eddig.pl. a faith no more tribute koncert.minden áldott évben,ha kellett egyedül,de mentem(legtöbbször egyedül,mert a kedves barátok még nem jöttek rá milyen jó muzsika ez...hüjjjék).vígasztalódom majd némi fish! muzsikával,az énekes bácsi egy és ugyanaz.remélhetőleg a buli is hasonszőrűen kellemes lesz.meg,és emiatt fáj leginkább kicsi szívűnk(igen,többeknek),hogy sokunk közös barátja idén nem dolgozik kint.pedig,mindig nála találkozunk,annál a kocsmánál,ahol ő dolgozott.jó pár éve már.de idén nem.pedig ő olyan biztos pont volt mindig,ha várható volt hogy elhagyjuk egymást a tömegben,mindig le volt zsírozva hogy nála taláka.meg amúgy is mindig nála volt taláka.ha a koncerteknek vége volt,akkor is nála volt taláka és ott boldogított minket,meg mi is őt reggel 8ig,vagy amíg bírtuk(jéézus,volt hogy délig.na az szép volt....mindenki szép volt már addigra.most belehalnék szerintem).ja és a minden évben kihagyhatatlan poén,ami alapvetően idegtépő,de mi csak röhögünk rajta,nem is tudom mióta,amióta létezik kint szigeten luminárium,na mi azóta próbálunk bejutni.eddig nem sikerült.de boldogan várakozunk minden évben több órát a sorban,hogy aztán az orrunk elött menjen lefele a nap és bezárják....ez van.de ez is vicces.
ebben a pillanatban is aktívan fűzik a fejemet hogy menjek egész hétre.
mennék én....aztán fene tudja.a végén még lehet hogy megoldódik és kijutok.vhogy mindig megoldódik...

alapvetően imádom a vihart.tényleg.azt hogy minden porcikámban érzem hogy közeledik.hogy szarul vagyok elötte,de ahogy ideér,és leszakad az ég,felpörgök,meg vigyorgok,meg dalra fakadok és örömmel tölt el ahogy más idegen emberek sikítozva rohangálnak az utcán,és kimondottan imádom hogy kutyók meg macsok olyan nagyon békésen bírnak ilyenkor aludni és az én nagy és bátor farkasölőm a lábamhoz fekszik és egyre közelebb bújik minden egyes dörgésnél.és ülök és bámulok ki az ablakon és mindig el bír bűvőlni ahogy tépi a szél a fákat.na jó ez most kicsit morbid,de akkor is.szeretem a szelet is meg az erejét,meg hogy olyan megfoghatatlan mégis van miért tartani tőle.meg még azon is röhögtem a múltkor,hogy épp az erkélyről szedtem be a virágokat és a 2-3centis jégdarabok agyonvertek.tiszta kék-zöld-lila lettem másnapra és annyira mókás volt belegondolni,hogy megvert az ég.röhögtem.tényleg.és vártam a mai vihart is veszettül.szarul is voltam,sőt még most is úgy vagyok.nagy nehezen rávettem magam hogy kicsoszogok,megetetem nagymamit.ott ült a fotelban,eltorzúlt arccal,beszélni nem bírt,a kibaszott vércukor mérőhöz járó ketyere meg ami arra hivatott,hogy egyszerűen és aránylag fájdalommentesen megbökje az ember ujját,na az nem működött.vagy csak én voltam túl idegbeteg hozzá...fogtam egy jókora tűt és úgy megböktem szerencsétlent hogy holnap is látszani fog a nyoma...de legalább megtudtam hogy alacsony a vércukorszintje.mer hát nem mindegy ugye mitől van épp rosszul...inni nem bírt,mármint nem túlzottan,de sikerült azé belediktálni némi cukros tejet(szőlőcukrosat,de mire megtaláltam azt a kibaszott szőlőcukrot,1üvegkehely meg 2 pezsispohár bánta...mer a piásszekrénybe kell ám tartani azt a hülye zukkert...én meg mint a hülye túrtam végig ott mindent...kapok is érte majd a fejemre...tán holnap).naszóval mire kiért a mentő addigra már kezdett képbe kerülni,de elötte....öcccsém.aszittem a kezeim között hal meg.
a vihar miatt lett rosszul.most nem szeretem ezt a vihart.de azt hiszem csak ezt a mostanit.de ezt most nagyon nem.

utálom hogy annyira de annyira igaz az,hogy semmi sem történik véletlenül.akadt tegnap némi bosszantó momentum az életemben(jó mindig akad,de tegnap este naon morci voltam).
konkrétan le volt zsírozva hogy megyünk koncertre.rég nem látott majdnem nagyon jó baráték koncertjére,meg egy nagyon jó barátom akit több hónapja nem láttam,mert elment tengerésznek,most jött vissza.tegnap.és ennek örömére úgy volt hogy csapunk egy görbe estét.na már reggel úgy keltem fel hogy jupppiii,este buli,meg jajj mit is vegyek fel,mihez is van ma kedvem,stb.stb.
aztán épp amikor már elkezdtem készülődni mindenki lemondta.fúúújjj de utálom az ilyet.ruci kivasalva,képem is kikészítve,én rákészülve,mindenki lemondja.fúúúj.
a legundorítóbb az egészben hogy valóban itthon kellett lennem az éjjel.
hát ha mondta volna vki előre...hogy ezé nem mehetek sehova....
vagy ha csak simán nem lennék ennyire forrófejű meg hirtelen haragú és el bírnám fogadni azt ami van...
hát de nem vagyok ilyen na.inkább röhögök magamon meg a már elillant dühömön reggel.legalább bírok magamon röhögni.az is vmi nem?

kicsit agyamra ment asszem,hogy a környezetemben elég gyakran van a lyányoknál para hogy most becsúszott or nem.para,mert még nem jött el az ideje.para mert akármennyire boldog a kislányával barátnénk,ő is tudja hogy várhatott volna még pár évet a gyerekvállalással,és most nyakig van a ganéjban.
azt álmodtam (nem először)hogy van egy gyönyörű gyerekem de nem tudok mit kezdeni vele,meg magunkkal meg az életünkkel és csak állok egyhelyben és bőgök.
közöltem édsanyával hogy még most,sulikezdés elött feliratom azt a rohadt tabit,mert nem vágyódom jelenleg ilyesmire.jött erre az,hogy de hát most nincs párkapcsolat,meg minek tömöm magam hormonokkal amikor nincs értelme...ó dehogynincs.biztonságot jelentene.nekem.meg jött azzal is hogy ő már unokát akar.aha.jó.csesztesd bátyámékat.ő meg ilyenkor olyan mindenttudó mosollyal bírja közölni hogy tudja hogy én elöbb fogok szűlni,mint báty barátnéja....hogy ő ezt tudja.jó.
megyek orvoshoz.

-a srác úgy röhög mint spongyabob.

-nem ismerem bobot.

-akkor spongyát rá.

volt nekem egy haverom,nagyon jó barátom nagyon jó barátja,akivel mi is kezdtünk nagyon jóban lenni,de aztán közös nagyon jó barátunk londonba költözésével meg egyéb földrajzi problemák miatt jól eltávolódtunk egymástól.néha szoktam még hallani róla meg hogy kérdezgette mi van velem,meg jó lenne összefutni,de valahogy ennyiben maradt az egész.aztán mostan meg böngésztem egy zenei oldalon,és olvastam egy koncert kritikát,teccett a leírás belehallgattam a muzsikába majd ellátogattam a zenekar honlapjára és kit látnak szemeim a mikrofon elött pózerkodni?hát a kedves majdnem nagyon jó barátot.
mostan olyan gánz end rózizos sztáljba tolja,ami számomra igen mókás.hosszúhaj,smink,villanygitár...hajjajjj.régen ő olyan nagyon furi gyerek volt,mármint belsőleg de igazából külsőleg is.folyton batikolt cuccokban járt.pontosabban mindig volt rajta vmi batikolt.az egyik naciját borzasztóan irigyeltem,narancs-citromsárga batikolt,kord,trapéz.hmmmm...hozzá fel bírt ilyeneket venni:elnyűtt(valszeg gyerek)mikiegeres póló.imádtam.most meg rokkerkedik:)de milyen jó hangja van ám...banyek,hányszor  hagytam ki koncertjüket....most így utólag meglesve a zenekar nevét,többször  "majdnemelmentem".franc.na majd a legközelebbire ellátogatok.kíváncsi vagyok megismer-e.6-7éve látott utoljára.
meg arra is kíváncsi vagyok,hogy újra ki kell-e állni a 3 próbát,vagy hogy egyátalán van e még nála ilyen.a 3próba kérlek alássan...át kellett rajtuk esni ahhoz hogy a barátja lehess.ezek olyan nagyon idegesítő történések voltak,amik után ha nem küldted el a francba akkor aztán barát lettél.ja igen,és nem közölte természetesen előre hogy mi a helyzet,csak ha túlélted a mind a 3-at.na nekem sikerült,még most is röhögök rajtuk.az egyik tulajdonképp egyátalán nem volt érdekes,beleugrott egy jó nagy tócsába úgy,hogy az egész rám fröccsent.nem igazán zavart,egy hét sziget után baktattunk hazoá épp.
a másik próba villamoson esett meg,leült a lépcsőn,természetesen azon az oldalon ahol épp nyíltak az ajtók,újságott olvasott a legtermészetesebb arckifejezéssel,mikoris nyílt az ajtó,fel akartak szállni a népek,ő meg olvasott tovább.meg se mozdult.amikor rászólt egy fazon,csak akkor "eszmélt",felállt,elkezdett hajlongani összetett kezekkel mint egy kínai,és hajlongva hátrált vissza hozzám.ha jól emléxem nem reagáltam semmit.egyszerűen tudtam hogy őrült és nem lepődtem meg rajta.a 3.próbán meg beesett egy lottózóba.szó szerint.sétáltunk az utcán,ő meg dobott egy jobbost egyenest be a lottózó padlójára,ahol igen hülyén néztek rá,ő meg megint bevágta a meghajolós-kínais-bocsánatkérőst.kijött,belekaroltam,mentünk tovább.no problemo.na ezek után közölte hogy ez volt a 3.,és mivel nem küldtem el a fenébe,ezért lehetünk barátok.kérdeztem hogy most ebben mi a próba,aszondta az hogy tul.képp beégetett és nem álltam neki hisztizni.szerintem magát "égette",de mindegy.igazából mindig is imádtam ezt benne,hogy nem okoz gondot neki az hogy totál hülyét csináljon magából.
hja...szeressem az ilyen kattant embereket:)

na megint sikerült elgondolkodnom az embereken,meg a kapcsolatokon...nem kellett volna.
nem is rég kicsit megbántottak.az volt az egészben az röhej,hogy én még nem is vettem annyira magamra a dolgot,de barátnő nagyon berágott.mármint azokra akik megbántottak.pontosabban tettek magasról rám.engem ezért nem érdekelt...mert ez csak olyan szarok bele volt és akkor abban a pillanatban nekem is sikerült szarnom az egészre.
aztán néha maradok magamnak meg a gondolataimnak és ilyenkor végig rágom újra az egészet és akkor rá kell jönnöm hogy azé bántó valóban.
de mi a jó francé rágódom én ezen?meg tudja vki mondani?hogy miért nem tudok csak úgy átlépni az egészen.az emberek többsége ezt teszi.átlép a másikon.nem is lép...gázol,tapos,tipor még le is köp.aztán bármiféle érzelemkinyílvánítás nélkül továbbáll.
legalább okozna örömet nekik.de még az se...
azt vettem észre hogy egyre jellemtelenebbek az emberek és én is kezdek az lenni.olyan szarok bele,szarok rá.belül nem szarok ám rá annyira...de ezt mutatom.mert ha dühöngök,vagy haragszom,vagy örülök és boldog vagyok és mindezt ki is nyílvánítom...nem tudnak mit kezdeni vele az emberek.fapofával sétál...dehogy sétál...törtet az embertömeg az utcákon,mindenki sablonos,egyforma és ha kicsit is kitűnsz akkor már megbotránkozás van.emellett titkon mindenki ki akar tűnni.de leginkább pénzügyekben és munkateljesítésben jön ki az egész.legyél minél gazdagabb és menőbb annál sablonosabb leszel.elfelejtesz mosolyogni,élvezni azt hogy süt a nap.mert ha süt akkor az a baj.ha esik akkor az a baj.soha semmivel ne legyél elégedett,tőrj magasabbra,tőrj előre,taposs el mindent és mindenkit aki az utadba áll és az jó lesz neked,mert hát ember,másként nem lehet a mai világban boldogulni.tényleg nem?
vasárnap barátnővel meg párjával meg még egy arccal kiültünk délután borozni a ligetben.hű baze,nagy merészség,vasárnap és ráadásul fényes nappal,inni....dumálni,röhögni,hülyét csinálni magunkból.szörnyűszörnyű.aztán elfogyott a boricilin,mentünk bótba venni.fiúk boltba be,én meg addig mutogattam zenét barátnőnek.elkezdtem énekelgetni az utcán(fényes nappal vasárnap te úr isten),aztán még táncikáltunk is(igen igen,fényes nappal és vasárnap.ezek a mai fiatalok.szörnyű valóban).
és akkor mi van?
ha vki az utcán énekelget akkor az már bűn kérlek alássan és az illető bizonyára totál lökött(ebben az esetben még pityókás is)és messziről el kell ám kerülni,lehetőleg át kell menni az út másik oldalára,mert bizonyára fertőző a jókedv.undorító.valóban.
másik amin kibuktam,hogy találtam olyan melólehetősléget,ami mondjuk kemény,leterhelő valszeg,de minden bizonnyal örömmel művelném.az is valószínű hogy kezdetben lófaszpénzér dolgoznék.említettem bátyámnak,aki leoltott a francba hogy márpedig olyan melót ne merészeljek csinálni amit nem fizetnek meg normálisan.jó.de nem megyek se bankba dolgozni se informatikusnak,többek közt nem értek hozzá,meg nem is érdekel.mert meg lehetne ugyebár tanulni,mert bármit meg lehet...de ha nem érdekel,a büdös életben nem fogom tudni normálisan művelni,azon kívűl hogy ismerem magam annyira hogy ami nem okoz örömet azt nem tudom hosszútávon csinálni.na és ez a 2szakma ami megy.amivel jól lehet keresni.de tényleg ez a lényeg?a pénz?baromi fontos valóban.meg ha nincs akkor az ember depi meg öngyi.de hogy bátyám is elment ennyire ebbe a gusztustalan pénzorientált irányba...vagy csak reális.ez a rosszabb variáció.mert ha ez a realitás akkor nekem végem.
mert én még hiszek egy olyan világban,ahol boldog leszek és azt csinálom amit szeretek és normális(relatív)emberekkel vagyok körbevéve.

álmomban megint gyerek voltam és lóval mentem reggeliért.jó volt.rég volt.felébredtem.kár...
francé kell felnőni.sokszor jut mostanában eszembe az az időszak.a lovas időszak.lehet hogy nem kéne annyi countryt hallgatni:)de van vmi gondtalanság ebben a zenében.