nem tudom miért de vhogy azt vártam hogy mostan majd változnak a dolgok kicsit.
de nem.vagy csak egyenlőre nem.
tegnap kikészültem.bőgtem egész nap végre.most jobb.asszem.remekül nézek ki mellé a duplájára dagadt szemeimmel ám,amin se vizin se borogatás se kenceficék nem változtatnak.
mert nem változott semmi.
most nem nagymamit ápolom,hanem anyámat.szét van esve,ami érthető,de emiatt én nem eshettem szét.a nyomában kellett járnom és mindent összerakni utána.
aztán rámtört az érzés hogy elfáradtam.most.és kész.kibuktam.még barátnőnél a második üveg bor után,de végre kibuktam.itthon nem tudtam volna,anci miatt.ránézek és tudom hogy egyben kéne maradni.hát adtam magamnak egy napot az összezuhanásra.
tegnap átjöttek bátyámék.bejött a szobámba ahol épp az ágyon bőgtem,de olyan szinten hogy köszönni nem bírtam.megkérdezte hogy jól vagyok-e(????jól baze..azé bőgök nem?),majd kiment.végre elaludtam kicsit,erre 10percenként bejött vki vmivel hogy ez meg az merre van meg mit gondolok erről meg arról én meg üvölteni szerettem volna hogy épp rottyon vagyok bazdmeg,hagyj békén szenvedni jó?de nem.mert nem változik semmi és az élet megy tovább és nekem egyben kell lennem mert látszólag most nem megy nélkülem.aztán még báty barátnője is benézett hozzám,ő is okosan megkérdezte hogy jól vagyok-e,mondtam hogy persze csak begyulladt a szemem tudod,azé ilyen(tényleg ennyire töketlenek?tudom hogy nem bír mit mondani,de legalább akkor ne mondjon semmit tényleg).aztán még rámosolygott meg kacsintott egyet hogy majd beszélünk neten.aha.jó.pont neked fogom kiönteni a lelkiszemetesemet nemde?persze,beszélünk.
ő nem igazán tud ilyenkor kommunikálni.érdekes mód neten igen.nem kell az ember elnyúzott képébe belebámulni,úgy nyílván könnyebb.neki.
bátyámnak meg csak annyit tudtam volna mondani hogy kösz hogy nem voltál itt velem az elmúlt néhány évben,pláne az elmúlt egy évben,és tudom hogy jópár év múlva sem leszel itt velem és nem fogsz segíteni az ég világon semmit se.kösz.
kösz hogy nekem kell majd végig játszanom ugyanezt megint.tudom hogy az még messze van,de mostanság rémálmaim vannak ezzel kapcsolatban.sosem nagymamival álmodom újra a dolgokat,hanem ugyanazokat a szitukat látom anyámmal.ami sokkal szarabb.ülünk az orvosi rendelő várójában,ő kerekeskocsiban én meg idegbetegen,aztán egyik pillanatról a másikra elkezd üvölteni.nem is üvölteni hanem sikítozni mint akit nyúznak pusztán azért mert már kurvarégóta kell várni.és én nem tudom lecsitítani.csak üvölt eltorzult képpel,közben bepisil én meg állok ott és azt sem tudom mihez kezdjek.következő "jelenetben" már itthon vagyunk.megyek ki reggel a szobámból,megyek megnézni hogy mi van meg felkelteni,ő meg nytott szájjal fekszik és alig merek odamenni mert nem tudom él-e még.minden reggel eljátszottuk ezt.az orvosi rendelős sztori után 3napig remegtem.merthogy ezeket átéltem,csak nagymamival.de csak anyám tudott ezekről.bátyám se.persze nem is várom el hogy ezek után...nem is tudom mit várok.sosem kértem hogy itt legyen velem,sosem mondtam hogy menyire szar.hogy mennyire elegem van a pisiből a kakiból meg egyéb testnedvekből.sosem.mindig csak annyit kérdezett hogy hogy vagyok én meg mindig csak annyit mondtam hogy fáradtan.sosem mondtam hogy ez nem fizikai fáradtság.ő meg sosem kérdezett rá...

elmegyek temetkezési vállalkozónak.
mekkora biznic már...
az ember azt gondolná hogy bírni kell ám azt lélekkel,meg kedvesnek kell lenni,meg ilyenek.
hát a nagy büdös lóf@szt.már elnézést.
lezavarható nagyjából annyival hogy jónapot kívánok-őszinte részvétem-kétszázezret lesz szíves fizetni.
rövid magyarázta fapofával hogy mi mennyibe kerül.kedvesnek tűnő figyelmeztetés hogy jobb még most izibe összekaparni azt a pénzt mert jövőre emelkednek az árak,úgy 50ezerrel,majd a papírok megírása után a gyászoló(ledöbbent,szóhoz nem jutó)család elé tolni a papírt amit itt és itt tessék aláírni(persze a döbbenettől meg se nézi azember mit ír alá).
még mielött anci aláírta volna elvettem előle és átolvastam.semmi extra nem volt benne,csak tételesen felsorolva minden szar,meg hogy mennyi megy kórháznak és mennyi ennek a (pénzéheskurva)vállalkozónak.azt persze nem írták bele hogy mennyi zsé megy még a kórháznak amiért minden kedves gyászolót átirányoznak az irodába ami úgyamúgy egy dohos pincéből kialakított szoba,omladozó vakolattal és nem túl nagy választékkal.
anci kiválaszott egy urnát,kérte hogy mutassák már meg nekem is.én vmi olyat szerettem volna amibe nagypapám került.eccerű fa(vagy annak látszó akármi),kereszttel a tetején.semmi extra,de ha lehet ilyet mondani pont ettől volt izléses.mert amik itt voltak...atyagatya,giccs giccs hátán.anci kiválasztotta a legnormálisabbat ezek közül.fehér porcelán,tulipán minta az oldalán.kerek.nem tetszett,de ancinak láthatóan igen és nagymaminak is tetszett volna.ültem ott és néztem azt az izét.néztem rá,néztem a többire,néztem ancira,néztem a nőre,meg a fiára aki kihozta az urnát...megint a többi urnára vissza...pasi megkérdi hogy megfele-e.mondtam hogy nem,de még ez a legnormálisabb és ha édsanyám ezt szeretné akkor ez lesz.nőn széles mosoly jelent meg,majd kedvesen közölte hogy rendelhetünk is ha nem felelnek meg nekem ezek,de az többe fog kerülni(ki gondolta volna...direkt csak a rusnyákat teszik ki?a többi meg feláras...nemrossz).köszöntem szépen,jó lesz ez is.
anci kiperkálta a 200at,aláírta a papírt,már mentünk volna,amikor a nő (megint azzal a hülye mosolyával..egyébként is mi a faszér mosolyog.legalább álcázza már afölötti örömét hogy pénz áll a házhoz)megszólal hogy hát még a koszorút,papot,gyásziratot el kéne intézni.anci zavartan persze perszézet én meg mély lélegzetet vettem és visszaültem a seggemre.koszorú.10ezer a legkisebb,már épp mondta volna mennyi virággal meg ilyenek,anci már épp mondta volna milyen virágot szeretne,amikoris közbe szóltam hogy a koszorút talán máshonnan,majd odasúgtam ancinak hogy tudod,a nefelejcsnél,a kedvenc virágosunknál.anci kapcsolt hála a jó égnek,hogy ott is érdeklődtünk már és sokkal olcsóbban megússzuk.ez az egyik.a másik meg hogy szeretettel fogják a csajok csinálni,mert ismernek már minket.és nekem ez fontos.nem egy odavetett sablon koszorú lesz az.
gyászirat.nagy választék abból is,kétféle.egyik siralmasabb mint a másik.35forint darabja.amikor a hölgyemény nem leledzett épp a szobában,a fia közölte velem hogy tegyem el nyugodtan(ingyen azt az egy darabot),és sokszorosítsuk,olcsóbb úgy.papír táskába befele,hölgyikével közöltem hogy gyásziratot is máshol intézzük,köszönjük viszlát.kabát fel,ajtón ki,mielött előjön még nekem a szertartással meg a polgári beszéddel,ami 16ezer forint és egy kalap szar.sőtmitöbb szerintem undorító.olyan emberke dumáljon nagymamiról vmit aki nem is tud róla semmit.nem kösz.papot fogunk hívni.az korrekt.
aztán hazafelé még szóba került a temetés után a kedves(maradék)rokonok megvendégelése.amitől szintén hányok.nagypapi temetése utáni összejövetelből is annyi maradt meg hogy olyan volt mint egy házibuli,ahol csak mi vagyunk szomorúak,amúgy mindenki az ingyenkaja meg a pálinka miatt jött el és egészen addig maradtak amig volt még pálesz.én meg hánytam.nem a pálesztől,akkor még nem éltem vele,csak az idegtől.aztán elbújtam.ennyi maradt meg.mostmár nem igazán tudnék elbújni(najó az ágy alá még beférek)és valszeg nem csak az idegtől hánynék.bár még mindig tartom magam ahhoz,hogy ha vki inni akar a temetés után,menjen kocsmába.amúgy meg rokonok alig maradtak.akik meg maradtak azok nem ilyen tipusok.ancinak meg közben eszébe jutott hogy aznap amikorra a temetést lefixáltuk,koncertje lesz és nem tudja lemondani.úgyhogy jól rá lesz erre fogva hogy miért nem lesz zenés-táncos összejövetel nagymami tiszteletére(?).sosem értettem ám az ilyeneket.temetés után összeülnek arcok a családnál és zabálnak meg vedelnek és arról vitáznak hogy vajon ki mit fog örökölni és ki mire tart igényt.vagy csak nekem vannak ilyen fasza rokonaim meg emlékeim.
maradtunk annyiban,hogy azon rokonokat,akik amúgy is jöttek néha,nem csak kötelező pofavizitre,hanem érdeklődni hogy mi van nagymamival,áthívjuk egy rövid traccspartira(akkor fogom én izolálni magam az ágy alá,anci meg majd jól kibeszél addig magából mindent).
amúgy meg sikerült sok sok nem túl pozitív tanulságot levonni ebből az egészből mindkettőnknek.ilyenkor kerülnek előtérbe a kire lehet számítani dolgok és rá kellett jönnünk hogy maradtunk magunknak.apám ugyan első nap elkísérte ancit ide-oda intézni a dolgokat,de bár ne tette volna.csak még jobban idegesítette szegényt.mostan inkább én mászkálok ancival intézkedni.érdekes,hogy próbáltak kihagyni,olyan ez a felnőttek dolga mód,de most anci mondta hogy basszameg felnőttél.aztán el is sírta magát,majd nevetett is közben kicsit,hogy felnőttebben viselkedtem meg felnőttebben viselem mint apám.
ezt is megéltük.

hajnalban csengett anci telefonja.nem is tudom pontsan mikor ébredtem,és mikor eszméltem,már amikor csörgött...vagy amikor anci sírós hangon válaszolgatott vkinek a kórházból.
hajnali 4körül elment nagymami.
baromi nagy csend van ám.nem szeretem csend.el nem tudnám most képzelni hogy ne legyen csend,de akkor sem szeretem.csak anci zokogása töri meg néha.próbál nyugodt és ésszerű maradni,csak azt nem értem minek.
elkezdett mosogatni jó szokásához híven,de persze kiestek a kezéből a dolgok.
átöleltem hogy elkezdjen végre normálisan sírni.nekem is kellett ám idő mire át bírtam ölelni és ez érdekes.meg az is hogy én már pénteken kisírtam magam.gondolom azért hogy most ki tudjam venni a kezéből a bögrét,el tudjam mosni anélkül hogy remegne a kezem és egy kicsit most én legyek ésszerű amíg ő sír és kiborul.

baromi hálás vagyok hogy nem itthon történt.pénteken sírva kértem ancit hogy maradjon itthon ő is mert nem merek egyedül lenni.aztán este végül mentőt hívtunk.
azt mondják vmi fertőzés,de nem tudták még megállapítani hogy mi.holnap jött volna meg a laboreredmény.most viszont boncolás lesz.anci is azon rágja magát,hogy hátha ő hozott haza vmi kórságot és azt kapta el nagymami és amiatt és jajj...de szerintem ez már oly mindegy.én igazából nem is szeretném tudni a fizikai okokat.itt volt az ideje és kész.

nálam meg megint jön a robotüzemmód.aztán majd a temetésen ki fogok borulni.kicsit összetörök,aztán megnyugszom.ahogy szoktam.és az élet megy tovább.gusztustalan ez a realitás....
de azt hiszem nem fog másként menni.

na mostan teljes nem értés esete áll fenn.
eleve nem értem azt,hogy hogy bír vki írni nekem MSNen,amikor nincs is fenn a listámon,ugyanis még jó rég újra kellett telepíteni vmi fasza vírus miatt.mármint MSNt.
aztán meg nem értem ám aztat se hogy ez a vki aki mégis el bírt érni,bocsánatot kért tőlem egy 4évvel ezelötti dolog miatt.mondtam(írtam)neki hogy hagyjuk már a fenébe a témát(egyszer már megbeszéltük...bocsánatot kért akkor is),erre ő annyit írt,hogy ha holnap meghalna,nem akarja hogy haraggal emlékezzek rá.

fasza.
 

halál mindenhol.
és ez jön ám le,nem az hogy bocsánatot kért.amúgy meg rég nem haragszom rá csak felejteni nem bírok.azt sose.haragudni se,mert sok energiát felemészt és most amúgy sincs sok.na.
 

szóval halál.ő is ezzel jön nekem.
a halál az halál.a halálban nincs semmi költői...
valóban nincs.csak azt utálom amikor kering itt fölöttünk,már érezni a szagát de neeem....
húzza még.
de minek...
 

nem,nem kattantam meg.csak nehezen viselem az agozinálást.a leépülést.a véglegeset.
amikor már jórészt alig van öntudat,és a test is össze-vissza bír működni.mire jó ez? semmire.
bátyám barátnője kérdezte a minap hogy hogy bírom.mondtam hogy napi egy doboz cigivel.(üssük el egy jó poénnal nemde?de.ez az én formám mostanság)
ő meg megkérdezte hogy nem égek-e ki ettől az egésztől...nem hal-e ki belőlem vmi.
honnan tudjam?
fásulok?eggen.
rossz ez nekem?
nem tudom,ebben a világban jó avagy rossz dolog-e a fásultság.
kihalt-e belőlem vmi?
mondanám hogy a gyerek,de még az se.egyszerűen unalmas vagyok.meg unalmas számomra jelenleg mindenki más is.ha épp nem unalmas akkor irritál.bár azt is leginkább azért mert az illető hozza a formáját.kihal belőlem vmi?jah.érdekes mód a tolerancia egyre inkább.bizonyos dolgokra rá vagyok kényszerítve,amiket régebben gyomorral nem bírtam volna.toleráns lettem.mert muszáj.emellett meg egyre kevésbé viselem el a hétköznapi dolgokat.érdekes....

olyan csinálom,csinálom,csak ne szólj hozzám...

érdekes lesz ám az idei karajcsont nálunk.
minden évben ugyanúgy megy.
apám jön és elcseszi az egészet,vagy mielött épp elcseszné leüvöltöm a fejét hogy most fejezze befelé vagy takarodás.fő a szeretet és béke ugyebár.
minden évben ancival kidolgozzuk a belünket hogy a fiúknak minden fasza legyen.bátyám még értékeli is,bár már ő is olyan mintha vendégségbe jönne,és ez szar.eléggé.bár amikor a párját otthon bírja hagyni saját családjával akkor jobb.akkor megint együtt díszítjük a fát,mint régen.
apám viszont minden évben egyre részegebb és hülyébb.uramatyám hány karácsonyomat cseszte el kiskoromban is....
kezdem feladni azt,hogy jajj hát mégiscsak az apám és mégiscsak karácsony,amikor szeressük egymást meg együtt vagyunk meg miegymás.
2 hete itt voltak a fiúk egyik vasárnap,anci egész nap főzött,készült,aztán persze apám megint elbaszta az egészet.én meg megint leüvöltöttem a fejét.aztán csendben ettünk tovább.hát most anci is elgondolkodott rajta hogy ezt tán idén nem akarja lejátszani megint.
az a baj hogy sajnáljuk.ő meg tudja ezt és baromira ki bírja használni.pontosan tudja hogy akármekkora fasz,akármit csinál,mi itt vagyunk.mi mindig.eszébe sem jut a tény hogy anyámnál egyre vékonyabb az a bizonyos cérna és egyre kevesebb a sajnálat ami még tartja azt.pedig hányszor beszéltünk már vele.és mindig ugyanaz megy.mindig.egyik fülén be másikon ki.vagy ha el is jut a tudatáig,és józan pár napig...a vége mindig ugyanaz.
pár napja megint előjött a verés téma.mármint ancival beszélgettünk róla.megint elmondtam neki.megkérdezte hogy ő akkor hol volt.mondom nem tom.de nem voltál ott.és meg agyrázkódással végeztem.aztán rám nézett és megkérdezte hogy hogy bírom ezt ilyen fásult képpel mesélni.hát hogy meséljem?belefásultam már.mókuskerék.mindig ugyanaz.beszélünk róla,beszélünk vele,nem fogja fel,mindig ugyanoda lukadunk ki.aszondta idén nem.idén nem akarja a karácsonyi asztalnál látni.
nah hát kiváncsi leszek....
nehéz ám kitörni a megszokásból.pedig neki kéne kimondani végre azt hogy vége.hogy eddig és ne tovább...

egyszer egy barát azt mondta nekem,hogy én egy érzelmi vihar vagyok.110%-on pörgök,legbelül.folyton gondolkodom az embereken,folyton zsörtölődöm,mert nem felelnek meg nekem.senki.mindenkiben találok vmit ami az agyamra megy.folyamatos idegbetegséggel küzdök mások miatt.ha valaki vagy valami nem úgy működik ahogy azt én szeretném,robbanok.
próbáltam ezen változtatni.nem megy.ÉN ilyen vagyok.és nem sajnálom.
azt is mondták már nekem hogy adjam alább az elvárásaimat az emberekkel szemben.hát nem.bekaphatja mindenki.ÉN meg elmegyek szabadságra.ÉN most egy olyan helyre izolálom magam ahol a barát az barát és nem lesz belőle legjobb ellenség.ahol a család az család és összetart.ahol ha valami szar törénik,azon változtatnak az emberek,mert képesek(!!!)meglátni azt hogy ez rossz,és nem,nem mehet így tovább.ezen a helyen elmondhatom a véleményem anélkül,hogy más idegen emberek kiforgatnák a szavaimat és valami fasza pletykát művelnének belőle amin végre lehet kicsit csámcsogni.mert ezen a helyen jó emberek vannak,akik nem unatkoznak és a saját dolgukkal foglalkoznak,így végre ITT,ezen a helyen én is végre elmerülhetek saját magamban,anélkül hogy más idegen emberek folyton beleszólnának az életembe és megkérdőjeleznék azt.ezen a helyen sem tökéletesek az emberek,csak belátják,elfogadják és változtatnak ha valami nem jó.ezen a helyen vannak hősök.igenis világot megváltó hősök,akik fel merik vállalni önmagukat és nem süppednek bele a hétköznapok mókuskerekébe.ITT vannak színek és nem szürke minden.és itt lehet értelmesen beszélgetni.ITT tudunk közölni,meghallgatni,elfogadni,átérezni.kommunikálni.és képesek vagyunk másokat is befogadni.ITT az emberek tisztában vannak MAGUKKAL,és ezáltal nyitottak tudnak lenni mások felé.ITT ha valaki valamit jobban tud másoknál,megosztja velük azt és nem nézi le őket.ITT az embereknek nincs szüksége arra hogy istenként imádják,de bírnak tisztelni másokat.

akárki akármit mond,én nem adom fel.vágyom erre a világra.és ha csak az álmaimban találhatom meg,hát elköltözöm oda.a saját kicsiny elképzelt világomba.
érdekes,de így,most nem oly undorító már kimenni az emberek közé,mert belül mindenki az ÉN világomba tartozik.elképzelem hogy épp az ÉN világomban vagyok,velük.
kissé lelassultam most.és jobban működöm így.belül elvagyok,kifelé meg joban mennek a dolgok.ha valaki találkozik velem,hozzám szól,és tán kissé lassabban reagálok,már tudja miért.de jobban tudok teljesíteni,kifelé.az elmúlt héten rengeteg olyan dolgot sikerült véghez vinni,amit eddig halogattam,mert nem volt kedvem hozzá vagy féltem tőle.most leszarom.nem fogok idegeskedni a kedves minden és mindenki miatt.
mondjuk ennek az egésznek ára van.még.nem tudok teljes mértékben ott lenni másokkal.folyamatosan lemondok minden "zenés-táncos összejövetelt",vagy bármit,ahol NEKEM OTT kéne lenni.de most nincs is szükségem rá.majd tán lesz.most töltődök.
és kedves mindenki!
lesztek szívesek elfogani ezt.
köszöntem.

biztos bosszúságot okoztam vkinek és jól megátkozott vagy nem tudom...
vagy csak és kizárólag az én fejem felett van az a kicsi viharfelhő,mint a rajzfilmben szerencsétlen malac felett.
kezdődött az egész a szombati majdnem áram általi halállal.engem rendszeresen megráz az áram,minden itthon fellelhető elektronyos bizbasz és kütyüs izéség értésemre adta már hogy hagyjam inkább békén,de én ezzel nem szoktam foglalkozni,azok az enyhe áramütések legalább felébresztenek kicsit,mert úgyamúgy folyamatos álmossággal küzdök(éjjel nem,mer akkor meg aludni nem bírok.na.)
aztán vasárnap nemes egyszerűséggel darabokra tört a kezemben egy pohár.alapvetően semmi oka nem volt rá hogy megadja magát.anci azzal nyugtatgatott hogy biztos "elfáradt" az anyag,meg nagypapival is volt ilyen hogy szétrobbant a kezében a bögre.jó.kösz.az a bögre tizen-,huszonakárhány éves volt,ez a pohár meg csak pár éves,amolyan fasza mikrózható,tehát meleget,strapát bíró.elvileg.gyakorlatilag meg ezeket bírta csak engem nem.
hétfő.itthon jóformán semmi kaja,ami volt abból amolyan mindentbele ebédet gyártottam,anci ebédelt,el is húzott tanítani,én meg kicsit késöbb gondoltam akkor én is ennék,ha már megtehetem akkor szobámban,tv elött,fő az egészséges életmód.de az egészből nem lett semmi mert amikor beértem az amúgy feltakarított szobámba,sikeresen és nem túl gusztusosan az egész kaját a földre sikerült tálalni,kuty nagy örömére pont a lábai elé.
tegnap átszortíroztam egy szekrényt,amiben az ágyneműk meg a terítők leledzettek,ez utóbbiak állandó gyűrődésnek voltak kitéve az agyonzsúfolt szekrényben,tehát átköltöztettem őket máshova,mindet szépen kivasalva.mármint majdnem mindet,mert a fasza gőzölős vasalóm egyszercsak nagy köpködések,fújtatások között kilehelte a lelkét.
kicsit morcos voltam,gondoltam jól levezetem a feszültséget némi mahjonggal,tehát leültem géphez,épp csak hozzáértem az egérhez hogy magához térjen,de eszmélés helyett lefagyott.aztán kiírt itten nekem mindenféle szarságokat,amire részemről a normális reakció az éett volna ha kivágom az egészet az erkélyen.ehelyett úgy begörcsölt a gyomrom hogy azt hittem sikítok.sikítás nem volt,gyors görcsoldókeresés igen,ami persze nem használt,ennek örömére 3óra múlva jobban is lettem.
kiváncsian várom ma mit fogok alkotni.elvileg megyek barátnémhez hajat nyírbálni meg festeni,amit lehet hogy le kéne mondani,mert az ő hajáról van szó...meg az én rossz passzomról vagy átkozottságomról vagy mi ez,de a kettő együtt szerintem igen veszélyes párosítás.

ma elfáradtam.fizikailag.de kegyetlenül.de mára rösözés volt megbeszélve,ami(aránylag)rég volt,tehát eszem ágában sem volt lemondani.
hulla fáradtan,egy majdnem áram általi halál után lemetem sörözni.ezt tessék úgy érteni ahogy van.nagyon nagyon kevese múllott hogy most élek.
szóval 2 úristenélek után elmentem törzshelyre,ahol nehezen odlódtam fel,ezek után asszem nem csoda.
aztán jött a kellemes kissé kábulós rész.
tartott sokáig,találkoztam rég nem látott kedves ismerősökkel....,majd...
majd rám tört a sírás.de úgy hogy el kellett jönnöm köszönés nélkül.
durva.
én nem szoktam ilyet.
én általában tartom magam.
vagy kitör a téma,de akkor mindenki tud róla.ez a ritkább.
de most....
most rámtört..és mennem kellett...mennem..szaladnom és átkoznom és sírnom,úgy istenigazán...és majdnem összeesnem és átölelnem egy fát,hogy erőt adjon,hogy haza bírjak jutni...
és csak sírtam és csak sírok.....
nagyanyám haldoklik...
4.éve készülök erre lelkileg.
de erre nem lehet úgy igazán.
 

ma volt kérlek alássan az első "komoly" matemaika bészáámolóóó.
életemben nem készültem még matekra.téééllleg.soha.elég volt az órai gyak.
de ez a mai szívügy volt(meg érdek is...már van kérlek alássan ötösöm,szerzek még egyet és baj nem lehet).
matek tanárnő szerintem mindenkinek baromi kellemes emlék marad majd...majd.
szeressük nagyon.igyekszik mindenki nála.
szóval ma KÉSZÜLTEM.ideges is lettem tőle.eddig szartam bele,ment mindig.egyenlőre nem tudom a mai eredményét,de legközelebb nem készülök és nem élem újra át ezt a tortúrát.na.faszom.amúgy is van elég bajom,meg még ez is.hogy nem megy a legbonyolultabb példa.bezzeg doga közben,agyilag lefáradva ment.na.kérlek alássan.hát ezért nem készülök sosem.mert nincs értelme.
aztán kissé(nagyon)felidegesített oszt.társnő.mer ő tegnap előszülinap exével és másnap meg ő el is felejtette hogy ma írunk és hogy ő nem jön be és hogy ő nem hajlandó megírni.mi az hogy nem hajlandó????
ha megengedi a tanárnő hogy második órán még megírhatja(mer amúgy ha nem írja meg akkor karó jár),minimum kézcsók.
nagyon nem bírom ezt a mentalitást.pláne idén.mármint idén nagyon nagyon irritál.persze az ő élete az ő baja...de hát ilyen vagyok,irritál na.
szóval nekem meg sikerült ahogy sikerült,szerdán kiderül,addig sem rágom le a körmeimet hanem okosan rá fogok jönni mit rontottam el.már ha elrontottam.(nagyon irracionális eredmény jött ki,de megnyugtató hogy másoknak is).
hazafelé a trolin az jutott eszembe hogy baromi jó lenne leengedni kicsit.nem kéne így befejezni ezt a napot,ami végig egy bazinagy ideggörcs volt.
erre a gondoltara rá (eskü) 3-5 percre telefonált Barátné hogy ottan áll házunk elött én merre....
hát én 10percen belül ottan.jó.
aztán visszahívtam hogy tessen szíves felszállni a trolira és irány törzshely,mert hát úgyis ott kötnénk ki.
röhej,de ahogy leraktuk a telefont,pont ő is erre gondolt,hogy felugrik inkább troli,és irány sörözni.mert hát neki épp névnap meg hát amúgy is ott kötnénk ki.ugyebár.

naná.

2hét múlva meg szülinapozás.töményen.szigorúan hétvégén.mer hát tanulunk meg komolyság kérlek.vagy legalább tartsuk már be hogy suli elötti nap nem van ivászat.na.faszom.(igen káromkodok..igen.valóban.csúnya dolog,de apad ezzel az idegességem.na.idén még megölök valakit.vagy iszonyat nagyokat fogok partyzni.mint anno.de most szigorúan hétvégén.vagy nem suli elötti nap :) )

kedves júpící.b@zzeg.így tömören.
mint mindig most is neten lett elutalva az a sok sok pénz amit a kedves júpící követel tőlünk minden hónapban.csakhogy az utalás beletelik ám pár napba.szerdán utaltam,pénteken jóformán meghalt a netem.annyira belassították hogy egy k#rva emailt sem bírtam elküldeni.
ügyfélszolgálatos hölgyike(itt jegyezném meg,hogy az ügyfélszolgálatos emberkék viszont nagyon nagyon rendesek és segítőkészek és köcce ezért)elmagyarázta hogy hát küldjem el emailben a jóváhagyott utalást,mentsem szépen le a képet és küldjem el.aha jó.persze.telefonos segítséggel nagy nehezen sikerült elküldeni,gmail fél órát küszködött mire sikerült(igen,csupán ennyire volt lassú a net),majd jött a válasz hogy nem megfelelő a formátum,meg hogy nem bírják megnyitni és leszek szíves ilyen meg ilyen formátumban elküldeni.aha nekem ez kínai.telefonos segítség megint.újabb tipp,de csak tipp hogy hogyan is tudnám megoldani.jó.megpróbáltam.
az egészben az volt a legszebb,hogy közben jól előfizettem a sorozatletöltős cuccon és ott meg ketyegett az óra.és én az ilyeneken nagyon nagyon fel bírom húzni magam.amikor eltervezek vmit és az nem úgy van...jajj.halálom.meg alapvetően rühellem ha lassú a net.borzasztóan irritál.
végül gmail fél nap alatt el is küldte a cuccost,amit nyugtáztak és azon nyomban vissza is kapcsolták normál üzemmódba a netemet.remek remek.közben azonban a gép lassúlt befele a sok letöltögetett filmtől.ennek örömére délutáni shopping alkalmával vettem sok szép DVDt,már csak az volt a kérdés hogy mivel fogom kiírni őket,mert az eddig használt programomat nem vagyok hajlandó megvenni,a letöltött "ízelítő" pedig lejárt idő közben.na az én szép és okos bátyám letöltött nekem másik progit,amolyan analfabétáknak valót mint én.de azzal is küszködött 2órát!!!!mert az én szép és okos vírusírtóm,nem akarta az igazságot.kedves vírusírtóm amúgy másodkézből van,gyönyörűen takarít nekem,csak kicsit "beszédhibás" a drága,magánhangzókat nem igazán ismeri,így néha nehéz kitalálni hogy mit is akar.szóval vele is meg kellett küzdeni.este 10re sikerült is elindítani a filmek kiírását.kutyséta meg kutyetetés,meg gyors zuhi,be az ágyba.én kis naív azt gondoltam mostan maratoni sorozatnézés lesz és jajj se jó hogy nem a gép elött gönyedve kell néznem imádott sorozatomat,hanem kényelmesen ágyból.aham.hát nem.
feliratos a cucc és ez is beszédhibás lett idő közben.az még egy dolog hogy miniatűrizálta a feliratokat,szemem még jó hála az égnek,de mostan itt sincsenek magánhangzók.pontosabban az ékezeteseket nem szereti.namármost ez nyelvtanulás szempontjából elvileg jó lenne nekem,gyakorlatilag éjfélkor nincs kedvem a szótárért rohangálni hogy rájöjjek miről is beszél imádott főhősöm.
megprószálhatok jobb feliratot szerválni,csakhogy ez megint pénzkidobás lesz az ablakon át egyenesen a kedves szomszédok fejére rá,mert a DVDk nem újraírhatóak.így is egyet elcseszerintettem.jó persze,bele kell tanulni.de hát akkor is....basszameg.na.

ha így fognak telni a hétköznapjaim akkor beszüntetem a blogolást.vagy berugok minden hétvégén sőt minden nap és akkor majd lesz történés amit aztán félkómásan rögzítek.azt hiszem remek lesz ez utóbbi verzió.átmegyek alkoholistába hogy történjenek velem izgi dolgok.vagy legalább annak bírjam megélni őket.
amúgy a következő baromi lényeges dolgok történtek velem,örömködjetek:

-reggel belefulladt a KVmba egy légy,későn észleltem és lenyeltem.nem volt jó.(fasznak fullad bele..kis hülye).semmi pánik,a gondoltara hogy egy legyet nyeltem le vissza is jött az egész.és nem,nem néztem meg hogy mennyire emésztettem meg.csak azon csodálkoztam hogy nem hétfő van,mer azok vannak mindig elcseszve.
-töritanárom még mindig hülye.puffasztott galamb.tényleg olyan mint egy elhízott galamb napszemüvegben.mer mindig az van rajta.már megszoktam.de most a magyar tanár is csatlakozott hozzá,na nem napszemüvegügyileg,hanem mostanában ő sem bír egyetlen értelmes órát sem leadni.semmi pánik,remek jó könyveket örököltem bátyámtól,és hát itt van a csodás internet is ahonnan teljesen jó jegyzeteket bírok csinálni magamnak.mostmár csak azt nem tudom mi a faszér járok be órákra.
-a matek még mindig jó és még mindig szeretem és még mindig megy.jelenleg csak nekem.ami egyébként igen sokakat bosszant.én meg a kifelé mutatott semmitmondó arckifejezésem mögött démonian bírok rájuk ilyenkor vigyorogni.logika nuku mi?ez van.ezt nem lehet magolni.
-ezek mellett igazi menedéket találtam csapongó gondolataimnak.sorozatnézés.nem ám tvből,letöltögetek és amikor csak rájön az ötperc,és épp idegbeteg lennék,jól lekötöm magam egy-egy újabb résszel a régi nagy kedvencemből.aki kitalálja hogy melyik sorozatban van nagy(?) szerepe a menedék szónak,annak elárulom honnan bírom ingyé letölteni a sorozatokat.vagy nagykislányok és nagykisfiúk módjára megtaláljátok magatok.

stop

hallgasd ezt miközben olvasol:

https://www.youtube.com/watch?v=YEfCXpdFpF8

elidnultam ma bulizni,de nem is akármilyen bulizásról van szó,régi törzsszórakázóhely újranyitása.,,ott nőttem fel",alakultak ott kapcsolatok,mind szerelem mind barátság terén,a többségük a mai napig tart.szóval a hely,A HELY.emellett senior hal szolgáltatta(elvileg)a zenét,naná hogy mehetnékem volt.többszörösen is.hogy értsd,senior hal,a Fish! énekese,alant találsz róla írást.ő nekem,bár akkor még egy árva szót nem váltottam vele,olyan plátói NAGY,és igen,Ő.amolyan rajonganom kell érte.látni akartam közelről,élőben.
meg hát amúgy is Ráday (nekünk) nyitóparty.jupppííjeee.
jól le is zsíroztuk előre,hogy ma(tegnap) megyünk.aztán időközben kiderült hogy jön az a srác is akinek ÉN.akinek én akkor...egy éjszaka és elötte több év húzódás után,pipityókásan,a világot jelenettem(írtam RÓLA is).no para.volt ami volt,szép volt,akkor tökéletes volt és ennyi.hónapok teltek el.
az egész bagázst igen nehéz volt összecsődíteni,de végül törzshelyen találkoztunk,onnan csökkentünk törzsszórakázóhely felé.már épp indulóban voltunk,elmentem fizetni,amikor is összetalálkoztam A volt plátóival.ő amolyan ráfér a lelkielsősegély tipus.időközben be is ért amit tanácsoltam neki,miszerint eressze ki a gőzt.hosszú,de a lényeg,hogy baromira nem tartja a kapcsolatot a korosztályával,én voltam az egyetlen(majdnem korosztálybéli anno).3év után úgy döntött megteszi.összefutottunk törzshelyemen,megköszönte.elmondása szerint 4éve nem érezte ilyen jól magát...
no comment.
leértünk törzsszórakázóhely.kalap szar most az egész.de ha már mi oda,meg mi ott akkor mi majd jól érezzük magunkat.erről biztosított barát barátja,akivel igen nagy összhang volt köztünk,nem mellesleg igen jól néz ki.(tervben van hogy találkozunk kettecskén)szóval kezdett kellemes lenni az este,még senior hal sem "kavart be" neki(akinek ezúton is köszönöm hogy abban az állatkertben ember bírt maradni).kezdett minden fasza lenni,amikoris megjelent barát akinek én több vagyok mint barát.buli(vagy vmi olyasmi)után darabig hazoá kisért,majd közölte hogy én neki a minden,hogy ő most csak azért jött haza(amúgy külföldön dolgozik,ritkán van csak itt)hogy velem letisztázza hogy mi van.délután még arról hadovált hogy épp összeköltözőben van egy lánnyal.erre jött az,hogy tudnia kell mi van köztünk.meg hogy ő megőrül a közelemben.és kimondta az SZ-betűset is.
na most légy oskos Domokos.
nem tudtam azt mondani hogy maradj!hogy akarlak!
nem tudok neki semmit sem ígérni.baromira megérti.legalábbis aszondta.hónapokat külön...nem az én műfajom.nem mert nem bírnék hűséges lenni,de ha van Valakim,az legyen mellettem.emellett nem kívánhatom azt,hogy otthagyja azt a melót amiben végre kiteljesedett és ami nélkül sosem bírtam volna úgy nézni rá mint férfira(félreértés elkerülése végett,ettől nőtt fel).
egyszerűen nem.
de mond meg azok után,hogy kimondta hogy megőrül tőled,meg te vagy a minden,meg egy szavadba kerül és csapot-papot ott hagy...
mond azt hogy NEM.
hát megtettem.
most épp sírok.mert nekem fáj.nekem volt fájdalmas kimondani ezt.

még soha senkitől nem kaptam ilyet.
jééézus.felfogni sem bírom.de nem megy.nem tudnám ezt viszonozni.nem azért mert van vki más,hanem azért mert hiszek abban hogy egyszer kölcsönös lesz ez.hogy egyszer én isígy vki iránt aki épp akkor irántam.
kövezz meg,de hiszek a sírig tartó,igaz szerelemben.
 

Klubok az iwiwen:

„Néha szexelek a barátnőmmel” klub – nehogy túlzásba vigyétek!
„Cépek klubja : D: D: D” – nyilván az eszeseké is.
„Akiknek kivan a fasza” – hát ennyi IQ-val én se örömködnék
„3D Szempilla Klub” – a többieké síkban helyezkedik el.
„Csunyák klubja” – helyesírás nincs, önkritika legalább van
„A Szexi Hófehérke” – mi mondjuk a hét törpére gerjedünk
„Kommunista Parasztok Degenerált Klubja” – ez amolyan onlájn TSZ lehet
„Akik tíznaponta legalább egyszer interneteznek” – én csak 11 naponta, francba
„Szeretem az Epret” – igazi beszélgetési alap!
„A borsmenta tea fogyasztói” – ez is kimerítő.
„Eper imádók, de tényleg” – ők TÉNYLEG szeretik az epret, míg a fentiek inkább csak villognak vele
„Orosházi lisztérzékenyek és barátaik” – bocs, de… MUHAHA
„Akik szeretnek szarni!” – a Művészet kategóriában akadt ez a gyöngyszem
„TETOVÁLÁS VAN A PUNCIMON FAN CLUB” – ez ugyebár mindenkire tartozik
„Kerepesi Temető” – jelölje bátran, aki… odajár bandázni? Netán ott nyugszik?
„Nagy orr az etalon” – én mondjuk a terjedelmes fülcimpára szavaznék
„Velünk az egész világ” – nevű klub 1 tagot számlál
„Akik szeretik a szexet” – a többiek ki nem állhatják nyilván.
„Árpád-házi magyar szentek” – nem gondoltam, hogy neteznek, pláne hogy háromezren vannak
„ÉN VAGYOK A BATMAN TE BUZI” – engem meggyőzött!
„Akiket már csaltak meg” – itt lehet vele büszkélkedni
„Akik az  -en rajta vannak” – ha bejelölöd, rajta leszel!
„Képzeletbeli kentaurok, lovak” – én is gyakran fantáziálok róluk
„Nemzetközi Lapos Föld Társaság” – már van egy tagja.
„Tóth Péterek klubja” – mert itt érzed, hogy egyéniség vagy.
„GYŰLÖLÖM A FIATALOKAT” – ja, járókeret nélkül közlekednek és saját fogaik vannak, tök gáz.
„Sosem tartoznék olyan klubhoz, mely elfogad engem tagnak klub” – de alter vagy bazzeg
„Hónalj dezodor” – de mit keres ez a Vallás témakörben?

miután sikeresen ágyba(sajátomba)zuhantam kb.6kor,fél9kor arra keltem hogy megy az üvöltözés itthon.nagymami fenyegetőzik hogy megöngyilkolja magát,anyám szerint egészen nyugodtan,majd 10perc múlva visszafenyeget,hogy mostmáraztán ő is öngyilkos lesz.
és kislattyogtam wcre,útközben szóltam hogy ha lehet kicsit csendesebben gyilkolásszák magukat meg egymást mert még aludnék.
valahogy sikerült is lehalkítaniuk magukat,tehát sikerült visszaaludni.
10óra elött 10perccel(igen,megnéztem az órát)csöngetnek.kutyák üvöltenek,nagymami is,majd anyám is,miután megtudta hogy a "kedves"gázszerelőbácsi épp most gondolta hogy ránk ér.még csak annyit tennék ehhez hozzá,hogy 3napon keresztül állítólag(!)le volt merülve mind a magán mind a céges telefonja,aztán mikor tegnap édsanyám végül elérte,kicsit le is oltotta.talán emiatt gondolhatta azt hogy örömködni fogunk amikor vasárnap reggel 10elött 10perccel mindenféle előzetes bejelentés nélkül megjelenik.
anci nem üvöltötte le a fejét.
én igen.
veszélyes megjelenni így nálunk,pláne ha kialvatlan vagyok,nagyon pláne ha kissé zúg is a fejem a másnaptól,főleg egy olyan seggfejnek akit szívből rühellek.
sikerült gyorsba felöltöznöm mielött csak úgy bejött volna hozzám,hogy akkor most kipucolja a fűtést.pucolja a .....pláne ilyenkor....meg tán kopogok mielött benyitok,nem?
faszom.
hogy veszélyes meg fel is robbanhat.én meg közöltem hogy jelenleg ez rám is igaz úgyhogy húzás.
itt jegyezném meg hogy tegnap megkaptam,milyen kedves és aranyos vagyok.valóban.

házibuli alkalmával,srácok a 300 című filmet nézik épp,
elhangzottak ilyenek:
bazeee,szerintem ezt a hadsereget így 6an levernénk(-:) )
bazeee,milyen pajzsuk van,ezé képes lennék elmenni gyúrni(:-))
hú hallod,milyen csaaaj!mi vaan veled,hallod ez több patront megér(jah,kissé erősebb mint te-ugggyan,nem tudja mi az a technika!-pfff)
hallgass má'''!mingyá legyúrja mint állat!!!!húú láátttttaddd????!!!!!
most épp arról győzi meg hogy jó tud szopni!jajjj neeem!az majd meg fogja kúrni!neeem,nem az fogja.
csönd legyen,az a másik fogja!
"aki legyőzi"-vááágod?!erre vár a nő!
baszod,tudom hát.tanultam történelmet!na ki a kirááááály?!
nem mond meg!öld meg!
hú?ilyen rabszolgát én is tartanék!!!-JAAAA!



(no comment)
 

házibuliból befele:
barátnőnőnél tompulunk épp.és épp 5 pasi figyeli pókerezés közben,hogy mit írok:)mókás.a társoságról annyit,hogy akit nem ismerek,az is hölgyemnek szólít,szóval jó arcok na.
isten igazából barátnőstül egyetemben akartam megírni ezt a posztot,de ő per pillanat épp csacsog az élet "nagy" dolgairól a "bátyámmal".bátyám....ő bátyám ezo szempontból.ő az,aki mindig igazat és érzettett mond.nem tudom másként fogalmazni,mi érezzük egymást és megaszondjuk a másiknak és az úgy is van.kvázi ritkánt találkozunk,de az olyan.az ott van...
édes...most épp családi hiszi van a hangerő miatt...nem lenne ám...csak itt is van szomszéd nyanya...akit nem lehet úgy lerendezni,mint ahogy én szoktam

(még nem beszélgettem el a hölggyel:))

Na én vagyok barátnő. Gyönyörű Zombi (izzyfox.blog.hu) néven ismert (a blogon szakuraként is ismernek. hehe.). Állítólag. És éppen illuminált. Állítólag. Nem, ez biztos. Érzem. Én lennék az, aki csillagkaput szeretne itthonra. Mert tök jó lenne berúgni egy másik galaxisban és reggel a saját ágyamban ébredni (mázli, hogy itthon vagyok. :)). Nem kéne taxira költeni. Csak hát a villanyszámlának nem tenne jót, biztosan...
Az imént bratyesszal élet nagy dolgairól elmélkedünk. Kicsit nekem sok és őrült néha, de ő is azok közé tartozik (sajnos vagy szerencsére), akik részegen olyan alapigazságokat bírnak megfogalmazni, hogy az embernek beleremeg a térde. És most épp remeg a térdem asszem. Kint meg fú a szél. Ez most olyan furcsán idióta irodalmi hangulatot ad az egész bejegyzésnek - legalább is ami az én részemet illeti. Szeretek ilyenkor mindenféle magasztos gondolatokat papírra (képernyőre) vetni. Vagyis szerettem régen. Mostanában is szeretnék, csak valahogy kifogytam. Mintha valami, vagy valaki elvette volna tőlem a soraimat. a rímeimet. És kicsit nehezen találok vissza magamhoz. De igyexem. Komolyan. Itt a bizonyíték. :)

teljesen november van.időileg meg hangulatilag is.ez csalás.szeptemberben még kéne napsütés,még némi nyárutó,oskolapadban nem tanárra figyelés,hanem még a nyárra gondolás.de most nem a nyárra gondolok,hanem már a karácsonyt tervezgetem.az állandó setétség miatt már beizzítottam a karácsonyi égősoromat az ablakom fölé,legalább az adjon némi fényt meg melegséget.novemberben legalább az ad némi vígaszt,hogy nem soká karácsony,és ez a gondolat meg bír nyugtatni és mindjárt nem fázom.most meg dideregjek még 3hónapot?nyüff.banyek ilyenkor még kertipartyzni szoktunk érden,édsapám szülinapját mindig megüljük.igaz,már pulcsis-kiülős szokott lenni,most legfeljebb télikabátos-jégkockává válásos lenne.fujj.
erről jut eszembe hogy télikabetot még vennem is kell.na ez legalább jó pont lenne,mármint maga a vásárlás,de 2éve is körbe-körbe rohangáltam a városban mire megtaláltam az ideálisat.kényes vagyok no...
ilyen időben meg rohangáljon a f@szom a gusztustalan,setét,nyákos városban.
és a lakásban is hideg van,mert a kedves (jópofizó,egoista,nemtörődöm,pöcsfej)gázszerelőbácsi másfél hete folyamatosan jön megnézni a fűtést.egyrészt szarakszik,másrészt meg ki kéne pucoválni ugyebár.mindig elhatározzuk hogy másik szaki után nézünk,de aztán anci mindig őt hívja.még a kutya is utálja.minden évben belecsíp a hátsójába.na most már előre készülök,popcorn-kóla...
vértacskó újra támad:)

avagy pár indok amiért nem szokásom "randizni":

-te tényleg rockzenét hallgatsz?
-aha,azt is.
-hát pedig nem úgy nézel ki.
-számít??!!!(igazából emos vagyok,csak jól titkolom.de itthon leragasztott pengével vagdosom a karomat)

-és mit keresel te estiben?tökre nem olyan vagy...
-mér az estisek milyenek?az egy hülye sztereotipia,hogy oda csak bunkók járnak.
-ja nem arra gondoltam ám!
-akkor mire?
-nem tudom.
-...

-és hány éves vagy?
-22
-na azt azért még nem kell szégyellni!
-ki szégyelli?mer én nem.
-ja nem tudom csak úgy mondtam.mer a nők szokták...
-????(majd tán 20év múlva)

-tök jó veled most itt.
-(mosoly,kacér pillantás,most lehet udvarolni öccsém)igen,és miért?!
-hát nem tudom.
-na asszem mennem kell.
-sietsz?
-aha.
-miért?
-nem is tudom....

az emberek általában intenzív hatással vannak rám.akivel akár csak 3mondatot váltok,vmilyen érzést kelt bennem.erős pozitívat vagy erős negatívat,de vmilyet mindenképp.aztán legfeljebb tévedek,csalódok,lehetőleg kellemesen(bár sajna ez a ritkább).
van hogy menekülhetnékem van az illetőtől,és van hogy egyszerűen muszáj a közelében lennem,annyira vonz mint ember.
aztán van az elviselem kategória,ebbe benne vannak a kedves osztálytársak,a boltosnéni,meg ilyenek.nem kell hosszútávon elviselnem őket,valószínűleg nem is akarnám,de úgy igazából nem is irritálnak.
namármost pénteken megismerkedtem egy sráccal,akit nem tudok kategorizálni.és ez zavar.
valahogy nem volt rám semmilyen erős hatással,de nem is az elviselem kategória.annál többet kéne éreznem felőle,mindegy melyik irányba,csak be tudjam sorolni...
a cink az egészben,hogy én nála az erősen pozitívba kerültem.mivel ő sehova nem került nálam,nem zártam ki hogy újra találkozzunk.mostan örömködnöm kéne,hogy lesz randiféleség(legalábbis részéről)én meg nem tudom mit gondoljak.amúgy kedves,aranyos,amolyan anyuci kedvence,legalábbis édsanyám bizonyára imádná.csendes,udvarias,kissé tán túl mimóza.nekem.volt néhány momentum ami miatt másokat azonnal iktattam a hanyagoljuk csoportba,de nála még az se.nem bosszantott,nem mosolyogtam rajta,egyszerűen semmi.ott akkor semmi.most meg bosszant hogy akkor miért nem bosszantott.nem igazán volt önbizalma a drágának.többször kiforgatta a szavaimat,folyton azt akarta kihúzni belőlem hogy elmenjen-e.na mostan erre mit reagáljon az ember?kedvesen mosolyogtam hogy van még fél órám,addig tudok maradni,de ha neked sietned kell,akkó hajrá.ja neeem,nem siet,jól érzi magát velem(akkor miért kérdez ilyen marhaságokat???).aztán jött a telefonszámcsere.mondta hogy megcsörget,mentsem el a számát,majd az orra alatt,alig hallhatóan még hozzátette,nehogy rossz számot adj meg(????).
van hogy az ember nem hisz magában,nálam is van ilyen.na de azé...
és érdekes mód nem villant fel nálam a pirostábla,nem zúgott a fejemben a vészcsengő,pedig ilyen esetben szokott.nagyon is.
lehet tán semmi gond nem lenne,ha nem lenne vki,akinek a közelében megőrülök.jó értelemben.olyan agyam eldobom hatással bír rám lenni.csak most épp nincs vele személyes kontaktom.ennyire nagyon nagyon erős mágneses hatást utoljára Bálosnál éreztem...megérzések az súgják,hogy a semmilyen srácot hagyjam a csudába,foglalkozzak inkább a mágnesessel,eszem viszont egyenlőre nem mond semmit.pontosabban,sokszor kerülök ilyen szitukba,ilyen választósba,az élet minden területén(jó most jöhetsz nekem azzal hogy tán kissé korai még ilyeneken filózni,amikor fene tudja bennük mi van,de bennem ezek a dolgok mindig hamar eldőlnek),és mindig az érdekesebb,tán kevésbé biztos dolgokat választom,és nagyon soxor arconcsúszás a vége,viszont utólag egyik szituációban sem döntenék másként...

kezd borzasztóan elegem lenni abból hogy nem lehet ide belépni.
most még akkor is jelszót kér tőlem,ha csak olvasnám vmelyik blogot.aztán fél óra volt mire beengedett ide...folyton jelszót meg felhasználónevet kér,aztán semmi.nem enged tovább.azt se tudom meglesni hogy most megint mi a problem.
az egészben az a pláne,hogy mire bejutok elmegy a kedvem attól,hogy vmi értelmeset is írjak.

Ha sírsz, nincs aki lássa könnyeid. Ha fáj a szíved, nincs ki észrevegye a fájdalmad. Ha boldog vagy, nincs ki lássa mosolyod. De próbálj meg csak egyszer fingani ...

Nadrágot még kb.másfél éve láttam meg egy elég lepukkant turiban.Ő amolyan nem hagyhatom ott darab volt.kord,homokszínű és vmi fantörpikusan jó szabása van a trapézos részénél.most komolyan,nem minden trapéz ugyan olyan...de ez vmi tökély.meg amúgy is szeressük a kordot meg a színét is.és 500pénzért árulták.felpróbálni nem lehetett,meg amúgy is sokan voltak a boltban amitől ideges lettem és menekülhetnék jött rám,úgyhogy fogtam és vittem.itthon csalódottan tapasztaltam hogy Nadrághoz össze kell még kaparnom magam.fogyni köll.meg Nadrág amolyan nagyon nagyon csípőnaci(annak is több fajtája van ugyebár),ez amolyan akárhogy takargatod kilóg belőle a feneked ha leülsz.és én azt nem szeretem.se magamon se máson.mondjuk nem is nekem kell hogy tetszen:)félre raktam hát,hogy egyrészt bele kell fogyni,másrészt kicsit át köll majd alakítani.
ma reggel a szokásos mi a jó marinénit vegyek fel kérdéssel a fejemben turkáltam a szekrényemben és megtaláltam Nadrágot.próba szerencse alapon belebújtam és láss csodát most pont jó.hmm.meglepődtem amúgy.olyan nagyon kellemesen.apró örömök az életben ugyebár:)

(fenékkilógós problémát meg egyenlőre okosan megoldottam egy tunikával)

http://magyarinfo.blog.hu/2008/09/09/plussallatok_tuntetese_a_hosok_teren

azt hiszem kezd elegem lenni a "felnőttekből",meg a "felnőttlétből".számomra a felnőttlét nem áll másból csak folyamatos panaszkodásból és kesergésből.mindenki folyton csak panaszkodik.lassan én is.
a nagyobbak meg tapasztaltabbak mindig ellátnak jótanácsokkal,amiket egyre kevésbé fogadok jó szívvel.ugyanis mindegyik arról szól hogy ennél csak szarabb lesz.hát kösz.ennyi erővel fel is köthetném magam,nem?
az ember mindig jobbat vár,de szarabbat kap.ezt közölték velem a minap.hogy ez már csak ilyen,és ilyen lesz.mintha vmi örök törvény lenne.örüljek hogy luk van a seggemen,fogjam be a pofámat és élvezzem a mát.kösz.
mi ez ha nem birkulás?
vagy csak én élek álomvilágban?ezt sokszor megkapom amúgy.sajnálom,nem vágyom vhogy arra hogy reggelről csak a szart kapjam.ez szar,az szar,ilyen meg ilyen gondok vannak,és ha elüvöltöm magam hogy elééééég,akkor meg én vagyok a fasz.nem lehetne legalább reggel békén hagyni és nem kiszakítani a kellemes,még álom utáni,napsugarakat élvező,kv illattól mosolygós állapotomból?
és mi lenne ha a napom további része is kellemesen békén lenne hagyva?
nem lehetne örömködni annak aminek épp akarok?
ne tessék hozzám szólni!tessék engem békén hagyni az álmaimmal egyetemben!
a házimunka fárasztó,szalad a lakás,nagyanyád nem hajlandó felkelni,te meg ébredj már fel az istenért mert még vásárolni kell,főzni kell,és megint el fogok késni.este meg,de rohadt fáradt vagyok,jajj még le kell vinni a kutyákat,jajj még meg kell őket etetni jajj holnap kelni kell,jajj már aludnom kéne jajj jajj jajj.faszom.elég!
mindenhonnan csak ilyeneket kapok.a meló szar,a suli szar,a párkapcsolatom haldoklik.
mindegy mit dolgozol elöbb utóbb belefásulsz.mindegy mennyire vagy szerelmes,elmúlik.mindegy mit csinálsz,sosem lesz elég pénzed.
lehetetlen az hogy olyan munkám legyen amit szeretek csinálni,ami örömet okoz?
lehetetlen az hogy kényelmesen meg bírjak élni belőle?nem akarok milliomos lenni(jó de.ki ne akarna),csak be bírjam fizetni amit kell,és ne keljen minden nap azon törnöm a fejem hogy az adott hónapban mit ne fizessek be?
lehetetlen az hogy 5év együttélés után is mosolyogva keljek fel egy olyan ember mellett akit még mindig szeretek szerelemből?
tényleg lehetetlen?

szeretném ha vki megmondaná mit keresett a szomszéd srác egy szál alsógatyában meg pólóban a lépcsóházban fél11 után?eleve  nem felöltözve mit keresett ott?és miért ment a pincébe?és miért nem gyúr  hogy legalább kellemes látványt nyújtson?
amúgy igen vallásos a drága,van otthon térdeplője meg minden.amikor megláttam és eleresztettem egy jééézusom-ot,sértődött képpel közölte hogy ilyet nem szabad mondani.én meg közöltem vele hogy mondjon el bűnös lelkemért egy pár miatyánkot,hátha megjavulok.
bunkó vagyok tudom.